A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)
Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
-
Solt #1878 "Aha, hát három egymást metsző szakasz az tényleg egy olyan dolog, ami egymástól függetlenül egyenesen képtelenség, hogy kialakuljon, ugye?"
Azt kell megnézni, hogy hol van jelentése! Ez a lényeg! Úgy mint a nyelvben! Vegyük a napot, és a Napot, ez elég ősi! Ha vannak nyelvek, ahol a Napot mint égitestet, és a napot mint időegységet külön szóval jelölik, és van egy nyelv, ahol ezt a kettőt egy szóval jelölik, akkor logikailag levezetve melyik nyelv kifejezése, szóhasználata régebbi?
Kimegy a delikvens, felnéz az égre kitalálja, hogy azt a naaaagy világító valamit Nap-nak nevezi. Megkérdezi tőle az asszony, hogy ember, ha elmégy mikor jössz vissza? Az vakarja a fejét, majd azt mondja, ha elmegy három Nap. Vagyis az elvtárs, mint azt abban az időben tették, logikus természeti megfigyelésre alapozva használt kifejezéseket. Most nézd meg, hány nyelven azonos a Nap mint égitest, és a nap mint időegység kifejezés! Ha jól tudom, kizárólag nálunk... nálunk ugyanis amikor elmegy egy Nap, ( felkel, majd lebukik a látómezőn ) akkor valóban elmegy egy nap, mint időegység! És más-nap, már egy "másik" Nap kel fel, vagyis az már egy n(N)ap, pontosabban a másnap...
De ilyesmi még ugye a nyom is... kimegy a delikvens, és látja más nyomát a földön? A nyom hogy kerül oda? Hát úgy, hogy oda lett nyomva ugye? Vagyis aki a nyomot hagyja, annak a súlyából következik ( mondjuk nem betonon vagyunk, hanem a pusztán ) a nyomának a mélysége, vagyis attól függ a nyom mélysége, hogy mekkora nyomást gyakorol a nyom ott hagyója a földre. Hány nyelven lehet így játszani, és hány nyelv mutat ilyen ősi, logikus, természeti megfigyeléseken alapuló szóhasználatot?
Hogy a viharba lehet az, hogy az állítólag kölcsönzött, meg összelopkodott nyelvünk, csak nálunk ilyen értelmes?
"Egyébként meg talán ki kéne nyitni a szemed. A kettős kereszten a felső keresztező vonal rövidebb, és a kereszt felső részén van, és vízszintes.
A korongon lévő ezzel szemben egyenlő hosszú keresztvonalakkal van ábrázolva, és kb harmadolja a függőleges vonalat."
FIGYELNI KÉNE! A harmadolás a lényeg, mert mint említettem, az itt helyben, a Kárpát-medencében kialakult, minimum 5000 éves tatárlakai korongon szereplő "kettős kereszt", vagyis a magyar rovás GY betűje sokkal régebbi, mint az a kereszt, amire az általad linkelt forrás hivatkozik! Mint írtam, nézd meg, hogy Szent István pajzsán melyik van... a GY betű, vagy a rövid szárú?
Egész egyszerűen nem ugyanaz a kettő.![]()
Most, ha abba is belekötsz, hogy itt meg ferde a vonal, akkor tökön bököm magam...
