A topikban a személyeskedés, trollkodás nem elfogadott. A téma a magyar őstörténelem!
Mindenki szíveskedjen forrást, bizonyítást bemutatni az érvelésénél. (az értelmetlen vitákat kiküszöböli)



Akit sérelem ért, az lehetőleg ne álljon le vitázni a másik féllel, hanem írjon nekem (Zenty) privát üzenetet.
  • L Viper #1723
    Szépen összeszedtél mindent. Bár nekem lenne ennyi időm :)

    A legvisszataszítóbb, az ahogyan reagálnak a magyarnak nevezett akadémián "szeretett" tudósaink.
    1. Lenézés.
    2. Sértődött vagdalkozás.
    3. Totális elutasítás semmiféle bizonyítás nélkül
    4. A téma, források ismeretének hiánya és ennek ellenére gusztustalan okoskodás.

    Ezzel szemben akár a te írásod is példának hozható: Bizonyítékok, források megjelölése, levezetés.

    Egyébként, ha már a rovásnál tartunk: Varga Csaba nem is szereti a rovásírás szót, egyszerűen ABC-t használ helyette. Aki olvasta a könyvét, tudja miért.

    Azt nem tudom tudtad -e, hogy a magyarországi római kori emlékek közül, hazánk területéről került elő a legtöbb összerovott latin felirat! Egy kivétel van csak, az AE összerovás, amit használtak a mai Olaszország területén is, de csak ezt az egyet.
    Akik ezeket a latin összerovásokat készítették ismerniük kellett a rovásírást, vagy a magyar nyelv szabályait. Vagy olyan embertől lesték el, aki ismerte.
    A türk rovásban ismeretlenek a ligatúrák, a jelkészlet is kevesebb. Egyértelmű hazugság, hogy tőlük vettük át. A rövidítések ( magánhangzó kihagyás ) is teljesen hiányzik. Az egyedül az egyiptomi feliratokon figyelhető meg. De érdekes ez is.
    Amikor kezdték fejtegetni az egyiptomi feliratokat, az egyiptomi nyelvet makogó nyelvnek képzelték, ahol nincsenek magánhangzók. Később derült ki, hogy a kihagyások szabályai teljesen megegyeznek a mi rovásunkban használhatóval. Arról nem is beszélve, hogy a démotikus jelkészletüket elég csak mellé tenni a magyar jeleknek. Még egy óvodás is észreveszi rögtön, hogy a kettő szinte megegyezik. A hieroglif jelek az teljesen más téma, gyakorlatilag egy ünnepibb, díszítőbb jelkészlet, amit később alakítottak ki, de minden jellemzője megmaradt a kihagyásoknak, rövidítéseknek ebben is.