Nagyon köszönöm a biztatást. A bumeráng-analógiát a Gondolat Zsebkönyvek sorozat egyik tagjában olvastam, eredetileg még a 80-as évek végén. Sajnos, nem tudom, melyik volt már. Biztos, hogy nem az alábbiak:
* Károlyházi Frigyes: Igaz varázslat
* Florov, G. Ny & Iljinov, A. Sz.: Úton a szupernehéz elemek felé
Azért vagyok biztos benne, hogy nem ezek, mert ezek megvannak nekem, megnéztem őket, ezekben biztosan nincsen szó erről. Sajnos a Gondolat Zsebkönyvek sorozatról nem találtam még összesített címjegyzéket sem, így nem tudok tippelni sem, melyik is lehetett az. Mindenesetre nincs olyan sok szóbajövő lehetőség, mert közvetlenül elemi részecskékkel a könyvsorozatnak csak kevés tagja foglalkozott, kettőt fennt kizártam, ezért immár legfeljeb csak egy-kettő jöhet még szóba.
Megpróbáltam online is rákeresni a bumeráng-analógiára (,,boomerang + gluon'', ,,boomerang + virtual particle''. ...). Valaki azt említette, hogy a bumeráng-analógia Goronwy Tudor Jones egyik cikkéből származik eredetileg.
A legrészletesebb online ismertetés, amit találtam eddig: The Exchange Model of Force
A C. fejezetre érdemes rákeresni (,,The Exchange Model for the Nuclear Forces'').
Német nyelven is megemlíti a hasonlatot egy szakkönyv (,,Bumerang''), Gerthsen Physik
ez azonban ez a könyv még kevésbé tűnik ismeretterjesztő jellegűnek, mint az előző, és az analógia csak röviden van megemlítve.
Viszont megtaláltam a másik cikket, ami a fononokról szól, vagyis mi köze lehet a hangjelenségek leírásának a részecske-szemlélethez.
Frank-Kamenyenckij, D. A. (1966) ,,Részecskék és kísérteteik'', in: A világegyetem kulcsa, pp. 133-145. Budapest: Kossuth.
A cikk fő témája valójában inkább általában a kvázirészecskék fogalma: hogyan vezették be őket, milyen indítékból, milyen példák vannak rájuk. A fonon a legrészletesebben kifejtett példa. Bár ismeretterjesztő stílusban van megírva, most még nem mernék vállalkozni az összefoglalására, nincs elég hátterem.