ntGRfNd.jpg
  • [NST]Cifu
    #390
    Javaslom, hogy olvasd végig a topicot, nem olyan hosszú.

    Van amúgy rá egy komplett regényfolyam, a Horus Heresy, ha ráérsz, nekiállhatsz olvasgatni, bár én személy szerint vakarom a fejem rajta...

    Ha nem akarsz regényeket olvasni, akkor tömören:

    A XXVII. évezredben a Császár nekilátott, hogy egyesítse az Emberiséget, amit a Föld egyesítésével kezdett meg. Ez az elhúzódó és véres polgárháborút végül a genetikailag tökéletesített Thunder Warriorokkal nyerte meg a Császár, ám ezek az első génmanipulált szuper-harcosok számtalan hibával rendelkeztek, és kifejezetten csak harcra voltak kondicionálva, mentális béklyók (pl. vallás) nélkül. Emiatt a Császár a Föld egyesítése után a Thunder Warrior-okat lemészárolta az utolsó szálig. E feladatot nem tudni pontosan hogy hajtották végre (a hivatalos verzió szerint az utolsó nagy csatában vesztek oda, ám ez nem igaz), de feltehetően a Császár második generációs génmanipulált testőrei, az Adeptus Custodes hajtotta végre.

    A Császár a XXX. évezredben megkezdte a Great Crusade előkészületeit, ennek részeként egyességet kötött a Mars-on az Adeptus Mechanicus-al, és nekiállt, hogy a Primarch-okat elkészítse. A Primarch-ok a Császár DNS-éből lettek létrehozva, igazi szuperhumánok, akikhez csak a Császár fogható, hogy az Emberi birodalmat összefogják egy mindent elsöprő hódítás keretében.

    A Káosz Istenek felfigyeltek az előkészületekre, és aggódva figyelték, hogy a Császár mire készül. A Rend, amit elhozni készült ugyanis egyértelműen az ő hatalmuk kárára válhat, így tenniük kellett valamit. Kombinált erejükkel képesek voltak egy Warp-járatot nyitni a még csak újszülött stádiumban lévő primarch-okat kitenyésztő Himalájai kísérleti bázisra, ám ártani nekik nem tudtak a Császár által beléjük plántált védő mágia miatt. Abban reménykedve, hogy szétszórva őket a galaxisban a Császár védelme nélkül előbb-utóbb befolyást szerezhetnek felettük.

    A Császár nem esett kétségbe, a Primarch-ok meglévő DNS-e alapján mindegyikhez létrehozott egy-egy Adeptus Astares Légiót, egy-egy űrgárdista rendet. Az űrgárdisták csak halovány utánzatai voltak a Primarch-oknak, ám az átlag emberekhez képest még így is félisteni szinten mozogtak. Hűségüket a Imperial Truth vallási szintre emelt ideológiája biztosította.

    A Great Crusade alatt a Császár felkutatta Primarch-jait, és egymás után a zászlaja alá gyűjtötte őket. A Great Crusade jól haladt, több, mint két millió emberi világot szabadítottak fel (avagy hajtottak rabigába) és a csúcsát egy gigászi csata jelentette, amelyben visszafoglalták a Space Ork-októl Ullanor-t. A véres és kegyetlen harcokat megünnepelendő egy minden képzeletet felülmúló katonai felvonulást tartottak a csaták túlélői, ahol 9 Primarch és maga a Császár is részt vett. Aki mindenkit sokkolva bejelentette, hogy Horus-t bízza meg a Grand Crusade további irányításával, ő maga pedig visszavonul a Földre, egy titkos projekthez.

    Amit egyetlen jelenlévő sem tudott a Császáron kívül az az volt, hogy a Földön előásták az Arany Trónust.

    Maga az Arany trónus a Technológia Sötét Idejéből származik (Dark Age of Technology). Eredetileg azért építették, hogy az Ősök által épített, és az Eldák által is használ Webway (ezt vajon hogy magyarították? Már nem emlékszem...) számára egy kaput nyisson a Földön. A trónust mikor újra felfedezték, a Császár hihetetten potenciált látott benne, hiszen azonnali utazást tenne lehetővé egy Emberi Webway bármelyik Birodalomi bolygóról bármelyik másikra. Ha valahol támadás éri a birodalmat, hihetetten gyorsan lehetne erősítést küldeni, továbbá a technológiai különbségek is eltüntetnének. Az Emberiség fejlődése szempontjából ez felbecsülhetetlen lenne. Ezért a Császár otthagyta a Great Crusade-t (Nagy Kereszteshadjáratot), és visszatért a Földre, hogy titokban nekiálljon az emberi webway építésének felügyelni.

    Mivel az emberiség nem rendelkezik olyan tudással, mint az ősök vagy az eldák a warpjáratok terén, ezért a járatok falait nem képes stabil, a warp démonaitól megvédő anyagból építeni. Ezért az Arany Trónuson ülő erős pszi elméjének erejével képes megvédeni csak a hálózatot a támadástól. Ilyen erős pszi pedig csak a Császár létezett. A hálózatot elkezdték építeni, a Császár pedig az arany trónushoz volt kötve. Ekkor tört ki a Horus-lázadás.

    Horus kinevezése önmagában is elégedetlenséget keltet a Primarch-ok között, hiszen egészen addig egyenlőként voltak kezelve, és nem értették, hogy miért pont Horus kapja a megtiszteltetést. Egyáltalán azt sem értették, hogy fordíthat hátat az eladdig mindeneknél fontosabb Great Crusade-nak a Császár, és milyen titkos project lehet az, amibe egyiküket sem avatta be.

    A helyzetet tovább rontotta, hogy a Császár létrehozta a Council of Terrát, egy bürokratikus irányítószervet, amely kvázi kiváltotta az addig autokratikusan irányító Császári hatalmat. A Primarch-okat feldühítette, hogy bürokraták és nemesek veszik át a birodalom irányítását, azét a birodalomét, amit ők építettek fel vérrel és vassal. A hatalmuk immár "mindössze" katonai vezetőként maradt meg.

    A Császár döntése egyébként átgondolt volt, nem szerette volna, ha az emberiség véglegesen egy genetikailag létrehozott szuperhumán kaszt irányítása alatt maradna, mivel előbb-utóbb ez könnyű támadási felületet jelenthetne a belső elégedetlenségtől célpontot kereső hatalmi gócoknak. A probléma mindössze az volt, hogy feleslegesnek tartotta azt, hogy "gyermekeinek" ezt elmagyarázza, vagy legalább beavassa őket a döntés miértjeibe.

    Ezen túl még egy apró érvágás érkezett, mivel a Császár úgy döntött, hogy a Föld és Mars (ideértve az egész Mechanicum-ot) az erőforrásait immár kizárólag az Aranytrónus és a Webway projekthez használhatja, a Great Crusade igényeit a hadianyagok terén más forrásokból kell Horus-nak biztosítani.

    Az első Chaos által megfertőzött Primarch azonban nem Horus, hanem Lorgar volt, aki a World Bearers légió volt. Lorgar előre látta, hogy a Császár, az élő isten el fog jönni hozzá, és mire a Császár megtalálta, fanatikus híveivé tette az egész Colchis bolygót. A Császár nem szándékozta ilyen fanatikus vallási szinten személyi kultuszt kiépíteni saját maga köré, de el kellett ismernie Lorgar és követői feltétlen hűségét. Azonban az a brutalitás, ahogy ezt a fajta hűséget mindenkitől és minden meghódított világtól elvárták, egy idő után már nagyon szúrta a Császár szemét, így utasította az Ultramarine-okat és Roboute Guilliman-ot, hogy a saját testőrségével (a már említett Adeptus Custodes-el) együtt rombolják le a World Bearers-ek legsikeresebb és legbüszkébb városát, Monarchia-t. Ezek után odarendelték a teljes World Bearers légiót, hogy térdre ereszkedjenek, és feleljenek azért, amiért kudarcot vallottak az Emberiség és a Császár szemében. Lorgar katatóniába esett a megszégyenüléstől, és a káosz istenek ezen állapotában megfelelőnek tartották azt, hogy felfedjék magukat előtte. Lorgar megadta a fanatikus követőket a káosz isteneinek, míg a káosz istenek megadták a lehetőséget, hogy Lorgar továbbra is fanatikus hittel téríthessen meg népeket - vagyis azt tehesse, amihez igazán értett.

    Horus maga szörnyű helyzetben volt, a Primarch-ok egy része odáig merészkedett, hogy pimaszul nyíltan szembeszálljon döntéseivel, miközben ő maga sem tudta feldolgozni, hogy apja, a Császár csak így hátat fordított neki. Dühítette a Council of Terra arroganciája és döntései, tovább mélyítve sanyarú önmarcangolását, mely szerint nem akart kudarcot vallani a Császár előtt, ugyanakkor elhagyatva érezte magát tőle.

    Lorgar által a Káosz istenei elkezdték az Űrgárdisták között terjeszteni a káosz fertőjét, és ha komoly csellel is, de sikerült elérni céljukat. Egy Nurgle által megfertőzött pengével megsebezték Horus-t, és szörnyű kínok között lebegett élet és halál között. Álcázott Káosz Kultisták a gyógyulás ígéretével arra kérték a Lunar Wolves-eket (Horusz saját Űrgárdista légióját), hogy egy rituálé keretében hagy tisztítsák meg a lelkét. A Primarch-ukért bármit megtenni képes űrgárdisták igent mondtak, ezzel pedig Horus végleg a káosz istenek markába került.

    A Thousand Sons űrgárdista-rend pszi-aktív primach-ja, Magnus The Red érzékelte a Horus-ra leselkedő veszélyt, és megpróbálta visszafordítani, ám kudarcot vallott, Horus víziójában véres polgárháború jött, és a Császár parancsára Primarch fordult Primarch ellen, űrgárdista fordult űrgárdista ellen - megjósolta a jövőt, csak éppen azt, amit ő maga teljesített be. A káosz által kötött egyesség lényege egyszerű volt: ha a Császárt megöli, akkor övé a Galaxis. Úgy állították be magukat a Káosz istenei, mint akik valójában a Császár mindent elsöprő Pszi-erejének áldozatai.

    Magnusegy erős mentális üzenettel próbálta figyelmeztetni a Császárt. Csakhogy Magnus kvázi kivetett volt az űrgárdista Primarch-ok között, mivel a pszi-kel szemben nagy volt az ellenérzés (miközben a Császár is pszi volt... szóval ez egy kicsit érdekes...). A vége az lett, hogy Magnus-nak és rendjének megtiltották a Pszi használatát. Ezt a törvényt sértette meg, amikor figyelmeztetni akarta a Császárt. Az üzenet azonban olyan erős volt, hogy felsértette a Császári Palota pszi-védőpajzsát, és megrongálta a Webway-t, így abba behatoltak a Warp démonai, és iszonyatos pusztítást vittek végbe az azt építő Tech-papok és servitorok között. Az egyik pillanatról a másikra az Arany trónus volt az egyetlen eszköz arra, hogy a káosz démonai ne szállhassák meg a Földet az ott lévő Webway kapun keresztül.

    A Császár pedig mindezek is hála nem hitt Magnus-nak, számára elfogadhatattlan volt, hogy Horus, a legkedvesebb fia, és Harcmestere ellene forduljon, ezért azt parancsolta Leman Russ-nak és az Űrfarkasoknak (a pszi-t leginkább károsnak és veszélyesnek tartó Primarch és űrgárdistái), hogy hozzák elé Magnus-t. Horus és a lázadók azonban kitrükközték Russ-t, és azt parancsolták neki, hogy pusztítsa el Magnust és rendjét - anyabolygójával Prosperoval együtt.

    A lázadók egyre több sikert értek el, és végül a Földet is ostrom alá vették. Horus pedig úgy döntött, hogy kicsalja a császárt, a Föld felett keringő űrhajójának, a Vengefull Spiritnek leengedte a pajzsát. Mikor a Császár rájött, hogy ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a véres felkelés végére pontot tegyen, átadta az arany trónust a második legerősebb pszi-nek, és a Császár első emberének, Malcadornak.

    A Császár legyőzte végül Horust, de közben halálosan megsérült. Arra kérte Rogal Dorn-t, a Birodalmi Öklök primarchját, hogy vigye vissza az arany trónusra, és alakítsák át egy stázis elven működő létfenntartó eszközzé. Az arany trónuson közben Malcador teste elporladt a gigászi pszi energiáknak köszönhetően...

    A császár tehát a trónjában ülve, sztázisban élet és halál között lebegve a következő feladatokat látja el:

    -Először is a napi 1000 pszi életének feláldozásával táplálják lelkét, amivel zárva tartja az emberi Webway sérült ajtaját a Földön, másfelől pedig az Astronomicon segítségével iránytű a mélyűrben járó Birodalmi hajóknak.
    -Irányítja a birodalmat, ezt leginkább közvetve, a Birodalmi Tarott segítségével hajtja végre. A Birodalmi Tarott-hoz fordul a legtöbb pszi, és a Császár ennek segítségével befolyásolhatja ezen emberek döntéseit. Másodlagosan személyes audenciával is járulhatnak a fontosabb ügyek képviselői elé.

    40999-ben pedig az Astronomicon elkezdett egyre haloványabb lenni. A Tech-papok megvizsgálva az okokat szörnyű felfedezést tettek: az arany trónus meghibásodott, és nincs a birtokukban az a tudás, amivel helyreállíthatnák azt. Előbb-utóbb a trónus működésképtelenné válik, ami egyfelől a Császár halálát is jelenti, másfelől ebből fakadóan az Földön lévő Webway kapu megnyílik a mélyűr démonai előtt, és sokadlagosan az Astonomicon is örökre kialszik.