Zero 7th#234
Eheh, ez a dupla trilógia, Eisenhorn és Ravenor a végére eléggé elszáll. Abnett minden egyes könyvvel emeli a tétet, a hatodik már igencsak kevéssé "hihető", ha lehet ilyet mondani egy fantasy világról. :)
Amikor az ikvizítor Ravenor csapatában már nagyjából senki nincs, akinek ne lenne valami súlyos rejtegetnivalója a főnök elől, az egy kicsit már meredek.
-van egy überdémon, aki megszállta a "vallató" (interrogator) rangú tanítványát, prófécia szerint el fogja pusztítani az egész szektort. Ravenornak sejtése nincs róla, hogy ő lenne az, pedig elég komoly változások történtek a karakterrel a megszállása óta. (ez mondjuk lehet színjáték R. részéről, még nem vagyok a könyv végén)
-egy csajszi, akinek agydaganata van/volt, amit eltitkolt, ezen felül tud a démonról
-egy gyerek, aki "tükör psyker", (ami fogalmam sincs mit jelent, mert igazából még a két és fél könyv alatt semmi extrát nem csinált, de nem pária), róla feltételezik, hogy belőle lesz az überdémon, de perpill kómában van - látszólag, de közben nem
-egy pária, aki a gyerekre felügyel, elvileg nullázza a pszit, de mégis valahogy agyi úton beszélget a gyerekkel, és titkolja a főnök elől, hogy a kiscsóka felébredt
-egy másik interrogator, aki valójában egy speciális, intelligenciát turbózó káosz "egyetem" végzett diákja
Szal értem én, hogy intrika, meg minden könyvbe egy kicsivel több kell, mint az előzőbe, de ez már azért túlzás szerintem... Alig lehet követni, hogy kinek mi a motivációja, főleg hogy még szándékosan homályban is van tartva. Közben néha még időben is ugrál a cselekmény.
De közben persze azt is elismerem, hogy nagyon hatékonyan tartja fenn az érdeklődést, most már kurvára érdekel, mi lesz a vége. :D