DcsabaS#105
Először a témáról:
A cím szerintem némiképpen félrevezető, mégpedig már az eredeti cikkben is. Feltehetően azért, mert a szerzők kimondottan a(z egyesek által sokat támadott) Darwin-féle evolúcióval AKARTÁK összekapcsolni.
Valójában azonban a vázolt kísérletük nem a darwini evolúciónak (azaz a biológiai evolúciónak, a fajok eredetének, a genezisnek) a modellje, mert hiszen itt KÉMIAI SZINTŰ EVOLÚCIÓ ZAJLOTT. A kimutatott hasonlóságok pedig egyszerűen abból fakadnak, hogy mindkét folyamat evolúciós folyamat (értsd: evolúciós mechanizmussal lezajló folyamat).
Persze ennél egy picivel több is igaz: a kémiai evolúció vizsgálatához azért választották pont ezeket a molekulákat, mert a tudomány szerint nagy valószínűséggel valahány milliárd éve ezen az úton született meg a Földön az élet. Vagyis ilyesfajta kémiai evolúció vezethetett azon ősi élőlények kialakulásához, amelyek további fejlődése már a biológiai evolúció szintjén zajlott - ez utóbbira már mondhatjuk, hogy darwini.
Lényeges pontok kiemelve:
- Minden élőlény működésében lényeges szerepe van az evolúciós folyamatoknak (többféle szinten is). Az élőlények evolúciós rendszerek.
- De nem minden evolúciós rendszer élőlény. Vannak az élőlényeknél hasonlíthatatlanul egyszerűbb evolúciós rendszerek is (fizikai, kémiai), meg akadnak potenciálisan bonyolultabbak is (pl. civilizáció).
- A földi élőlények biokémiai működését megvizsgálva már korábban is úgy találták, hogy a legősibb, már élőlénynek tekinthető evolúciós rendszerek a különféle RNS molekulákkal operálhattak. Ezeknek ma 3 nagy családjuk van:
1. rRNS (Riboszomiális RNS-ek, a fehérje szintézist KATALIZÁLJÁK)
2. mRNS (Messenger RNS, információ hordozó molekulák. Lehet elsődleges infó hordozó is, de a mai élőlényekre az jellemző, hogy a DNS-ről íródik át)
3. tRNS (Transfer RNS-ek, ezek is rendelkezhetnek katalitikus aktivitással, de főleg a genetikai kód kialakításában vesznek részt.)
A biológiai színtű evolúcióhoz kell a (fehérje szintézis) genetikai kódolás(a), de a megelőző kémiai szintűhöz még ilyesmire nincs szükség, ezért a tRNS jellegű molekuláktól eltekintettek. Hasonlóan az mRNS-ek bevonása is feleslegesnek tűnhetett, mert hiszen itt nem kellett túl nagy "genetikai memóriát" kialakítani. Maradtak hát, nagyon helyesen, az mRNS jellegű molekulák vizsgálatánál és versenyeztetésénél.
- Az enzimatikus aktivitás nagyon jellemző a fehérjékre, sőt, ebben sokkal jobbak is az RNS-nél, ám az RNS-eknek is előfordul ilyen hatásuk.
- Vannak RNS-vírusok, amelyek egy mRNS jellegű magon kívül olyan fehérje burkot hordanak, amelyet egyrészt a mag RNS kódol, másrészt a fehérje burok nemcsak védi a vírust, de segíti abban is (enzimatikus aktivitása révén), hogy bejusson a gazdasejtbe. Azonban a vírusban nincs meg a saját fehérjéjének előállításához szükséges teljes biokémiai apparátus (rRNS, tRNS-ek, aminosavak, stb.), ezért önmagában nem is képes evolúciós mechanizmust működtetni - így nem is élhet.
- A kísérletben tehát NEM vírus jellegű dolgok szerepeltek, mert hiszen:
1. mRNS helyett rRNS-ekkel dolgoztak
2. fehérjék kódolásáról eleve szó sem volt
- Az előbbi megszorítástól függetlenül mégis igaz, hogy a legősibb élőlények inkább hasonlíthattak a most (kémcsövekben) vizsgált rendszerre, mint a mai vírusok.
- Egy következő fejlődési fokozat az lehetett, amikor egymás mellett zajlott a fehérjék (autokatalitikus) szintézise és a most vizsgált rRNS evolúció. Ez ugyanis összekapcsolódhat pl. azzal, ha egyes rRNS-ek képesek elősegíteni olyan fehérje-jellegű molekulák keletkezését, amelyek (mondjuk lipidekkel összekapcsolódva) alkalmasak "sejthártya" kialakítására, s így nem hagyják szétszéledni az egymás működésére utalt molekulákat.