...
  • Encore
    #3174
    Túl vagyok az első végigjátszáson, úgyhogy írok egy kis véleményt/elemzést a játékról.
    Az első benyomások nem voltak biztatóak, ugyanaz a képi világ, mint a Fallout 3 esetében, semmi újítás, nagyobb gépigény, már az elején észre lehetett venni, hogy bugos, a tájat előttem rajzolja ki, beragadt scriptek, stb. Nem volt valami pozitív az első benyomás, ráadásul még az újdonság varázsával sem rendelkezett, mint az elődje.
    Még szerencse, hogy nem a fentiek alapján ítélek meg egy játékot, így tovább játszottam és milyen jól tettem. Mert tartalomban sokat fejlődött ez új rész. Több párbeszéd, több és élvezetesebb mellékküldetés, összetettebb világ, több visszajelzés a cselekedeteinkről, több RPG elem.
    Míg a F3 akció RPG volt, addig a New Vegas bátran mondható RPG-nek, semmi szégyenkezni valója nincs még a nagy öreg RPG-kel szemben sem. Ahogy már az előző részben is volt, a fő szál nincs túlbonyolítva, könnyen végig lehet vinni, azonban az igazi kaland akkor kezdődik, mikor elindulunk felfedezni és mellékküldetéseket megoldani. A világ és annak működése komplexebb lett, megjelentek a frakciók, vannak köztük nagyobbak, kisebbek, van, amelyik kicsi ugyan, de mégis nagy jelentőséggel bír, illetve vannak mini frakciók. Ezek a frakciók nem csak ki vannak helyezve a térképre aztán jól van, hanem beleillenek a világba és ha az ember elég alapos, sokat beszél és sokat böngészi a terminálokat, leveleket, akkor rájön, hogy minden aprólékosan meg van alkotva. Gondolok itt például a különböző karavánok egymással való rivalizálására, a házak egymáshoz való viszonyára, stb. Sokszor futottam bele olyan feljegyzésbe, ami utólag más értelmet adott, vagy épp megmagyarázott valamit egy régebbi mellékküldetésben.
    Ha az ember nem elég alapos, akkor könnyen úgy tűnhet, hogy tudja kik a jófiúk és kik a rosszak, azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Sok információ, beszélgetés, olvasgatás után az ember rájön, hogy senki sem egyértelműen jó, vagy rossz, mindenki próbál rendet teremteni a káoszban a saját elmélete szerint. A komplexitás adott, minden összefügg mindennel valamilyen úton módon.

    Mellékküldetés bolond vagyok, így én sokáig nem is foglalkoztam a főszállal csak küldetéseket oldottam meg. Már az F3 is lenyűgöző volt a morális döntéseket követelő, csavaros, igényes mellékküldetéseivel, de a New Vegas rátesz egy lapáttal. Némelyik mellékküldetés izgalmasabb, mint a főszál és nagyon változatosak, valamint sok van belőlük. Némelyik csak egy feljegyzés vagy még az sem, valaki említ valamit és nem lesz róla bejegyzés a quest menüben, de utána lehet járni. Mindenképp elismerésre méltó, hogy a 95 óra alatt egyetlen percig nem vált unalmassá, montonná, vagy grindszagúvá a játék, elég változatos volt, hogy végig fenntartsa az érdeklődésemet. Valamint az se semmi, hogy a játékidő nagyobb részét harc nélkül töltöttem, hála a különféle megoldásoknak, a legtöbb küldetés megoldható vérontás nélkül, sőt, még a főszál végén a Boss is megdumálható, én rávettem, hogy jobban jár, ha lelép…. A visszajelzések is parádésak, attól függően, hol tartasz a főszálban változik az NPC-k szövege, megemlítenek dolgokat, valamint újabb beszélgetési opciók nyílhatnak meg. És persze a frakciók reagálnak arra is, ha az ellenség páncéljában virítasz, vagy épp elvegyülhetsz az ellenség közt, ha viseled a ruhájukat.
    Vannak olyan NPc-k, akikkel jó 15-20 percen keresztül lehet társalogni…A társak igen változatosak, a legkomplexebb Boone, akinek a lelkivilágával is foglalkozhatunk.

    Itemek tekintetében is ott van a játék, nagyon sok fegyver, különböző lőszerek, upgrade, étel, ital, stb. van.
    Sajnos a Balance nem épp a legjobb, tanultam az F3 béli hibámból, ahol közepes nehézségen már a játék felénél nem volt ellenfelem. Itt very hardon, HC modban nyomtam, valamint pár saját szabályt is alkalmaztam: nem használok energia fegyvert, csak lőfegyvert, sem páncélt, max bőrpáncél jöhet szóba, de még így sem volt elég szívatós (egy poszt apokaliptikus világban hadd pisáljak vért mindenért), úgyhogy pár móddal nehezítettem. Párat említenék, amik növelik az élményt, bár a modok nevét nem tudom fejből:

    -Amit mindenki használ, hogy a nálunk lévő üres üvegeket feltölthessük vízzel.
    -Minden 5x annyiba kerül
    -Kevesebb loot
    Ez a kettő együtt igencsak megnehezíti a dolgokat, kevés loot van a ládákban = kevesebb eladható cucc, és mivel minden drága, alaposan át kell gondolni, mire költünk, én minden egyes lőszert beosztottam. Gyakran csináltam azt, hogy mivel tudtam, hogy egy lövéssel nem ölhetem meg a célpontot, ezért hogy spóroljak, a lábába lőttem, hogy ne tudjon mozogni és hagytam, hogy a társam legyakja (alapfegyverrel örök lőszere van a társaknak), vagy kilőttem az ellenfél kezéből a fegyvert, hogy a társamnak legyen ideje kiiktatni.

    -Evés, ivás jobban jelen van és erősebb a negatív hatásuk.
    -Hordozható tábortűz és ágy a feeling miatt.
    -Grafikai mod, éjszaka, ha nincs a közelben fényforrás, akkor nagyon sötét van.
    -Testrészt ért sérülés jobban hat, ha mindkét lábad meglövik, akkor mozdulni sem tudsz, ugyanez vonatkozik persze mindenkire.
    -Nagyobb súlya van minden tárgynak, mint amit a Hc mód ad.
    -Stimpakk, jet, stb effekt. Sugárzás hatására jobban homályosodik a kép, stimpak beadása rövid időre megváltoztatja a képi világot.

    Már a következő végigjátszást tervezem ezúttal a Ceasar oldalán. Igyekeztem hagyni meglepetéseket a következő nekifutásra is, például mikor a Ceasar táborában jártam lett volna lehetőségem mellékküldetéseket csinálni ott is, de direkt kihagytam, hogy legyen anyag a következő nekifutásra is. Sok küldetés amúgy is ütötte egymást, meg kihagytam 1 vagy 2 kísérőt is, és persze a küldetések számos módon oldhatóak meg (speech 100, lady killer perk, terryfing presence skill hármassal annyi szituációból dumáltam ki magam….), úgyhogy még van a játékban olyan 50 órányi anyag.

    A negatívumokról is írhatnék egy oldalnyit, de szerintem az ilyen open world igazi lehetőségekkel teli RPG játékoknál ugyanazok a bugok szoktak előfordulni: Beakadt triggerek, nem megoldható küldetések, eltűnik, akinek nem kéne, beragadunk ide-oda, röviden: tele van bugokkal. De aki ilyen játékkal játszik, annak kell, hogy legyen annyi tapasztalata, hogy ezzel tisztában legyen, és 10 percenként mentsen külön slotba. Mondjuk időnként a crash-ek felidegeltek, főleg, hogy előre kiszámíthatatlan módon jöttek, valamint az outrónak 6x futottam neki, mert pont közben crashelt állandóan.

    Több RPG elem/küldetés/helyszín/npc/tárgy/fegyver, mindenből több és jobb a New Vegas, mint a F3 volt. A V.A.T.S tovább lett finomítva, majdnem minden harcomat vats-sal vívtam (nekem nagyon tetszik ez fajta „tisztelgés” a körökre osztott játékmenet felé), mikor kifogyott, menekültem. A játék pedig függőséget okoz, ritkán érzem, hogy valamivel akár egész nap el tudnék lenni, lévén, hogy baromi válogatós vagyok. Angoltudás kell hozzá, anélkül ostobaság játszani, mert pont a lényegéről marad le az ember, irdatlanul tartalmas lett, szerintem az utóbbi 5 év legjobbja minden szempontból. Ilyen játékért örömmel adok pénzt, kb. 150 óra játék, ami nem válik montoná, és ki tudja milyen modok jönnek még hozzá….
    Obsidian eddig legjobbja és alig várom, hogy adjanak ki hozzá DLC-ket, amik szigorúan olyan minőségiek kellenek, hogy legyenek, mint az előd esetében.

    Pár kérdés, amire kíváncsi lennék (SPOLIERES LEHET)

    -Brotherhoodéknál segítettem leváltani a vezetőt és rávettem őket, hogy nyissanak a külvilág felé. Ezután megjelentek brotherhood harcosok a Hoover gátnál és a Mccaren támaszponton is. A BoS katonák mindenképp megjelennek, vagy ez annak a hatása, hogy rávettem őket, hogy elhagyják a bunkert? Vagy azok csak NCR katonák Power armorban? De az, hogy lehet, annak a viseléséhez képzettség kell, ki képezte ki őket a viselésére? Lehet, hogy van rá magyarázat, csak átsiklottam felette….

    -Hol van Esteban? A Mccaren támaszponton mondja egy női katona, hogy keressem meg Esteban holttestét, nem kerül be a quest menübe, feljegyzést sem kapsz róla, de attól még küldetés….