Ha hinnék benne, akkor hinném, hogy egyszer újra megszületek majd erre a Földre, és azt a levegőt kéne szívnom, amit most telefüstölök kipufogógázzal, abban a szemétben kellene gázolnom, amit életem során eldobáltam, azt a vizet kell innom, amit most teleszennyezek mosószerrel meg vegyszerekkel, és azt a csupasz hegyoldalt kell majd bámulnom, amit most kivágnak, hogy legyen mivel tüzelni az erőművekben (hogy legyen áram a számítógépemben :D).
Nekem ehhez nincs sok kedvem. Sajnálom a leendő gyerekeimet és unokáimat, hogy egy ilyen világba kell beleszületniük, és mindent megteszek ami tőlem telik, hogy elhárítsam ezt a jövőt felőlük. De hogy önként osztozzak a sorsukban? NEEEM!
Valaki pár hozzászólással korábban azt mondta, hogy ez az egy életünk van, ezt kell jól élni. Egyetértek; éljünk úgy, hogy ha tényleg reinkarnálódnánk, ne a fejünket a falba csapdosva kelljen újjászületnünk! :D