jeec#109
"Az ájulás a hypoxia második szakasza. Ilyenkor még az agy magfelelően működik, maga az ájulás a szervezet védekezése, hogy elsősorban a létfenntartó szervek kapják az oxigént. Viszont, jelentős hypoxia esetén már nem képes a szervezet a létfenntartáshoz tartozó részek sejtjeit sem megfelelően ellátni. Az agy idegsejtjei a legérzékenyebbek, náluk a fulladás kb. 4-5 perc után kezdődik. Újraélesztésnél pont ez a meghatározó idő, mivel kb. 10 perc elteltével elhalnak az agysejtek, és az agy visszafordíthatatlan károsodást szenved, ill. beáll a teljes agyhalál állapota. A lényeg, hogy az idegsejtek "fuldoklása" okozza ezeket a víziókat."
Hmm, ez így rendben is lenne, csakhogy tapasztalatom és beszámolók alapján az ájulásról, aközben történő dolgokról egyáltalán nincs semmilyen emlék. Az kiesik az emlékezetből. Szóval ha valami méh hypoxiásabb állapot miatt az agysejtek elkezdnek elhalni, akkor az emlékek keletkezése még kevésbé működhet, mint a "shutdown"olt tudatállapotban (az ájuláskor). Szerencsére ennyire hípoxiás állapotban még nem voltam, é nem is ismerek olyanokat, akik igen. Nagyon durva ájulásról van személyes beszámolóm (szabadtüdős merülés kapcsán, az illető több, mint egy percig nem lélegzet az ájulása után, szóval ez igazán durva eset), és nem számolt be semmilyen víziókról a srác. Azt mondta, hogy az utolsó emléke az, hogy jön felfele (víz alatt ájult el ekkor, szerencsére a többiek látták, mert a felszíntől nem volt már messze, meg biztosítva is volt), majd a következő az, hogy tartják a felszínen a társai. nem volt közben sem vízió, sem fehér fény emléke, érzékelése. persze neki szerencsére semmi baja (maradandó) nem történt, szóval lehet, hogy az említett dolgok még csak ezután jönnek elő..