-
Rony94 #310434 Bayonetta
Körülbelül 16-17 óra alatt játszottam ki Normal nehézségi fokon. De ezt a fokozatot úgy kell érteni, mintha Hard fokozat lenne. Nagyon kemény tud lenni a játék közepétől. Gyakorlatilag egyes harc szegmensek, annyira lefárasztottak, hogy majdnem görcsbe állt a kezem tőle. Szóval ez egy eléggé fast paced hack 'n' slash, nem való mindenkinek. Párszor én is elgondolkodtam rajta, hogy lehet ezt nem nekem találták ki. De végül sikerült a végére érnem, szóval boldogság van.
Vagyis csak félig van boldogság, mert egy-két eleme a játéknak nem teljesen jött be. Az egyik legmeghatározóbb dolog, az a Quick Time Event-ek sokasága. Én bevallom, nem vagyok a QTE híve. Szerintem az egyik legolcsóbb játékmeneti elem, ami létezik. (Ezzel most nem a Quantic Dreams játékait akarom leszólni, azok kompletten a QTE-n alapszanak, mert az ő játékaik egy interaktív játék)
A másik, ahogy elmeséli a történetet, illetve maga a sztori sem olyan combos. Vannak olyan átvezetők, mikor állókép van, de mellett ugyanúgy mennek a dialógok, mintha olyan képregény stílus lenne. Nekem őszintén szólva annyira nem jött be.
Maga a harc - a játék leglényegesebb része - az hihetetlenül komplex. Na most nem arra gondolok, hogy az ellenfél el tud fáradni, mert ilyen nincs a játékban. Én a kombókra gondolok. Ezekből a kombókból RENGETEG van és kurva nehéz mindet elsajátítani. Külön gyakorolni kell őket a gyakorló módban, hogy tökélyre fejleszd a harci tudásodat, különben a játék 90%-ában csak azt fogod csinálni, hogy random püfölöd a kéz és láb támadásokat, illetve néha-néha ugrasz és/vagy vetődsz egyet. (ebben a végigjátszásban én ezt csináltam)
A kombók nagyon fontosak, mert minél változatosabban harcolsz, annál több (úgynevezett) halo pontokat gyűjtesz, amik lényegesek, ha venni akarsz valami értékes tárgyat, amivel magadat segítheted a későbbi pályákon. Az én béna harci tudásommal épp hogy össze tudtam gyűjteni annyi halo pontot, hogy minden egyes fejezet elején tudjam pótolni a healing és power itemeket. A legspeciálisabb tárgyakra soha nem volt elegendő pontom, csak a játék legeslegvégére, ahol már amúgy is mindegy volt.
A soundtrack....az elején szokatlan volt. De a játék harmadánál kezdtem hozzászokni és utána már kifejezetten tetszett. A játék vége meg teljesen stílust vált és az is eléggé hangulatossá teszi a történéseket, szóval a zene szerintem nagyjából rendben van. Ez se mindenkinek való. Meg tudom érteni, ha egyesek borzasztó muzsikának tartják.
Maga a főszereplő pedig - Bayonetta - elképesztően COOL. Az egyik legmenőbb női karakter a videójátékok történetében. Egy kicsit lehet szexista és/vagy feminista, de nem érdekel, mert én imádtam a stílusát. Majdnem minden átvezető videó aranyat ér, amiben Bayonetta szerepel és beszél.
Úgyhogy én így éltem meg ezt a remek Platinum Games játékot. Nem tökéletes ez se, fentebb írtam mi a bajom vele, de összességében én kurva jól el voltam vele. Még letolok egy Hard fokozatú végigjátszást, utána pedig jöhet a második rész, ami állítólag legalább annyira jó, mint az első rész, csak talán még jobb. Aki még nem próbálta, PRÓBÁLJA!!!
szerk.: Oh, a Switch verzió gyönyörű 1080p-60 fps-ben futott, de ez el is várható, hisz egy 2009-es játékról beszélünk.
Utoljára szerkesztette: Rony94, 2020.03.07. 19:38:45