• Atisz #309928
    A megjelenésekor elkezdtem játszani vele, de döbbenetes nagy csalódás volt, már az első pálya is. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy bár remekül futott, nem rendelkeztem olyan videokártyával, ami tudta vertex/pixel shader 1.1-et, így a csodálatosnak beharangozott (egyébként valóban az) grafika nem annnyira jött át. Másfelől a játék iszonyatosan nehéz volt (a legnehezebb szinten játszottam, ahogy szinte minden FPS-t), aminek roppant egyszerű oka volt: az Unreal-ben megszokott félelmetes gyorsaság eltűnt, egy nehéz szkafanderbe bújt embert kellett irányítani, akivel jóformán csak cammogni lehetett, így az 1. részben megszokott ügyességre épülő harcot egy fix sebzést mindenképpen elszenvedő adok-kapok váltotta fel. Bár a hangulat továbbra is remek volt, egy kis horror beütéssel, a 2. pályán abba is hagytam, mert egyszerűen pont a shaderek hiánya miatt nem láttam, hogy merre kell menni, ráadásul eszméletlen sok apró és gyors ellenfél volt, amikkel szemben a totál lassú főhősöm lassan, de biztosan elérzett és ehhez persze az idétlen autosave is nem kis mértékben hozzájárult. Persze ha a játék olyan jó lett volna, sosem hagyom abba.
    Pont 1 évre rá vettem elő újra, immár egy remek ATI videokártyával és fantasztikus élmény volt, már a látványvilágot tekintve, mert a nyögvenyelős játékmenet ugyanolyan maradt. "Görény" módon kezdtem neki a játéknak, vagyis a sarkak mögül rövid sorozatokkal tizedeltem meg a gyors és területsebzéssel rendelkező apró dögöket, mindig éppenhogy eljutva a következő health pack-ig. A korábban szinte játszhatatlan éjszakai erdei pálya is könnyen abszolválható volt (pláne miután rájöttem, hogy a puska másodlagos módja sokkal hasznosabb, mivel lángra is lobbantja az ellenfelet, aki ezalatt nem lő, sebződik és még fényt is áraszt :)). A játék varázsa és a horror hangulat is szép fokozatosan eltűnt és bár az impresszív pályák továbbra is csak jöttek és jöttek, megértettem, hogy miért kapott a játék szinte mindenhol közepes minősítést (amiben benne volt a remek grafika is). Az 1. részből megismert predator szerű Skaarj-ok itt csupán mellékszereplőkké degradálódtak és a játék közepétől már a gonosz emberekkel kerülünk szembe... Tényleg szenvedés volt végigvinni és bár látszott, hogy a végén valami nagyon akartak, mert egy drámába megy át végül a játék, de ehhez hiányzott belőle a nagybetűs LÉLEK, az űrhajón (ami egy hubként szolgál a küldetések között) egyik karakter sem volt igazán szerethető a FPS-ekhez képest rengeteg dialógus ellenére sem.
    A legnagyobb hibája azonban maga a félrevezető "Unreal 2" cím volt, hiszen ahelyett bármi mást lehetett volna neki adni, mert az 1. részhez, az ott megszokott világhoz köze nem volt.

    A fő gond már akkor is az volt, hogy az Epic lepasszolta egy másodvonalbeli fejlesztőcégnek a címet, mert ők a forradalmi engine készítésével voltak elfoglalva... hát nem tudom, ha az Unreal 1. része esetében sikerült a 2-t összehozni egy fedél alá, akkor itt miért nem?