Informatika és tudomány

  • Tinman #308425
    "A hangok egy idő után inkább idegesítettek, a harc meg olyan tudjuk le, oké, lehet tovább menni és.... és újabb szimbólumokat keresni, majd ezt összepárosítani."

    Pontosan ez a gond. Fülhallgatóval kezdtem, de annyira zavart, elvonta a figyelmemet a játékról a sok skizó beledumálás, hogy kb. 1 óra után kitettem tv-re vissza a hangot. Tök elhiszem, hogy másnak ez "élmény", hogy a fülébe egyszerre 7-en magyaráznak, de engem rettentően zavart. Imádom a csendet és a nyugalmat, amikor az emberi elme többet rak hozzá 1-1 dologhoz, mint amennyi valójában ott van és én ezt szinte minden médiumnál átélem... nyilván könyvnél a leginkább, de egy nyomorult Dark Souls-nál is gyakran van, hogy megállok és csak bambulok bele a tájba, vagy asszociálok valamire és belódul a fantáziám. A Hellblade ezt kinyírta nálam fülessel.

    Szó szerint idegesített a sok különféle duma és tök jó, hogy ezt most majd mindjárt megmagyarázzák a rajongók azzal, hogy pont ez a lényege, hogy "idegállapotba kerülj Mónika", de én nem akarok idegállapotba kerülni... én abszolút át tudom élni, amikor a nő
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    fetreng a sárban és meglátja, hogy mit műveltek a szerelmével.

    Zó majd mindjárt megrugdos érte, de pl. pont az ilyen játékokba tudom elképzelni a Myst-féle összetettebb kaland elemeket és ennek is baromi jól állt volna, hogy 1-1 helyen ne csak a perspektíva változtatásával jussak át, hanem legyen ott egy ősi megoldandó rejtvény, de ne má' mindig ugyan az szimbólumkeresősdi. :-(

    Larával meg pont az érem másik oldala a gond... casual akció lövölde, helyenként adrenalinpumpa, szép látvány, meg sok nyögés és kb. fing történet.

    VISZONT! Ha leülünk játszani, szórakozni akarunk és nem frusztrálódni, idióta önismétléseken. Erre mondhatják azt, hogy ott a souls, ott nem frusztrálódsz? NEM. Mert ha normálisan tolod, akkor kapsz egy egészséges kihívást, amit úgy tudsz leküzdeni, hogy te magad fejlődsz és nem a karid! Ráadásul a respawn miatt, valójában nem egyre nehezebb a dolgod, hanem egyre könnyebb, hiszen több mob, több lélek, több fejlődés, egyszerűbb lesz némileg a dolgod.

    Szóval, megint ott tartunk, hogy mi a fontosabb?

    - Gameplay?
    - Küllem?
    - Sztori?
    - Hangok/zenék?
    - Szavatosság?
    - Fun factor?

    Nem azt mondom, hogy a gaming olyan, mint a pornó és nem kell bele sztori, de nézzük meg a Super Mario, Doom, Zelda, Souls etc. címeket. Egész biztos, hogy ezekben k. mély sztori volt? Hát nem... ellenben olyan gameplay volt, hogy letépte az arcod, a küllemre panasz nem lehetett, a hangok/zenék mindig remekül passzoltak, a fun factor meg a tetőfokára hágott.

    Ezzel szemben van a Hellblade a játéktörténelem talán legnyomasztóbb sztorijával, kiváló küllemmel és audioval éééés és ennyi. Na hát itt a gond, hogy ez nem egy játékosnak kevéske.

    A Hellblade lehetett volna sokkal, sokkal jobb. Lehetett volna a világ legjobb játéka, ha még rádobnak 2 évet, tesznek bele ötletes, nem frusztráló kalandjáték elemeket, sokkal komolyabb harcot, "magyarul" nívós core gameplayt. De nem tettek.

    Persze, persze tudom, független cucc (ami aztán a MS-é lett), örüljek neki, hogy egyáltalán így összehozták. Nem örülök, mert ha nem független és több pénz van mögötte, lehetett volna még több és még jobb.
    Utoljára szerkesztette: Tinman, 2019.10.28. 19:08:19