• Voltan
    #306566
    Szerintem egyébként könnyebb kicsit, mint a Dark Souls. Persze ezt sem lehet objektíve kijelenteni, mert sok múlik a játszási sorrenden, meg szerintem még a kinti páratartalomon is ezeknél a mocsok geci játékoknál :D
    A DaS1-et játszottam először, és bár nyilván vért izzadtam vele, de mikor visszatértem rá a 2 és 3 után nevetségesen egyszerűnek tűnt (kb. Anor Londo-ig, onnantól továbbra is a kurva anyját :D)
    Most a Sekirót gyötröm, és vele párhuzamosan elkezdtem a Bloodborne-t is, de az most pihen, mert mindenki tanácsára, és saját józan eszem unszolására is rájöttem, hogy nagyon nagy hiba ezt a kettőt együtt játszani. :)

    Ha agyonütnek sem tudnám megmagyarázni, hogy miért kínzom magam ezekkel, de alighanem az a válasz, hogy azért, mert eszméletlenül zseniálisan vannak összerakva. Ez legalább akkora pszichológiai bravúr, mint a facebook, meg a szociál média. Ez utóbbitól sikeresen távol tartom magam nagyrészt, de ezektől a játékoktól nem megy. Mert hiába rúg fejbe, köp le, és röhög a képedbe százszor, tudja, és te is tudod, hogy ugyanezt te is meg tudod vele tenni, csak nagyon oda kell tenned magad.

    És ez valahol zseniális.