Teljes jogú polgárok: A homoioszok. Ahhoz, hogy ebbe a csoportba tartozzon valaki, apjának, és anyjának is homoioszosznak kellett lenni, és csakis a legidősebb fiúnak kellett születnie. Ő örökölte apjától a klaroszt.
Részleges polgárjogú személyek:
A hüpomeiónok spártai születésű polgárok, másodszülöttek, akiknek nem jutott klarosz. Esetleg, ha a bátyjuk meghalt, akkor előrébb léphettek.
a mothaxok törvénytelen gyerekek voltak, akik a teljes jogú polgárok módjára kaptak kiképzést és teljesítettek katonai szolgálatot. Ezek többnyire az első két csoportból és valamilyen egyéb szabad ember gyermekei voltak.
A treszanteszek olyan spártaiak voltak, akiket kizártak a teljes jogú polgárok (homoiosz) közül, mivel a harctéren gyáván viselkedtek. Nagyon kevés volt belőlük, mert elvárták tőlük az öngyilkosságot, illetve többnyire elvándoroltak.
A trophimoszok perioikoszok vagy külföldiek gyermekei voltak, akik spártai nevelésen mentek keresztül. Főleg a későbbi időkben nőtt a számuk, mivel a hadsereget velük egészítették ki.
A neodamódészek hoplitaként való szolgálatáért felszabadított helóta volt az ókori Spártában. Tulajdonképp veterán rabszolgakatona.
A nothoszok is törvénytelen gyerekek voltak, de ők nem kaptak spártai nevelést.
Körüllakók:
A perioikoszok, szabad, saját településeiken autonómiával rendelkező népcsoport voltak. Adót fizettek, de lehetett tulajdonuk is (földtulajdon is).
A szkiritészek a spártai állam határán, Szkiritiszben lakó, a perioikoszokéhoz hasonlítható helyzetű csoport voltak.
Rabszolgák
A helóták az ókori Spárta földművelő, Az állam tulajdonába tartozó, a poliszban politikai jogokkal nem rendelkező rétege voltak. Néhányat időnként kiegészítésként besoroztak a spártai hadseregbe, ezek ha túlélték a katonáskodást, (60 éves korukban mentették fel őket is) elismerésként neodamódész státuszt kaptak.
A duloszok adható-vehető rabszolgák voltak, a polgárok tulajdonai.