"A jelentés
1995. február 16-án kelt az a jelentés, amely először számol be részletesen a mohi atomerőmű műszaki hiányosságairól és veszélyeiről. A jelentést egy szakember írta egy politikus kérésére.
Egy atomerőmű biztonságos üzemeltetésének első számú szempontja a reaktortartály épsége (integritása). "Így nyugtalanító, hogy a mohovcei atomerőmű biztonságtechnikájának szlovák és külföldi elemzése olyan megállapításokat tartalmaz, ami szerint: a reaktortartály ridegedési kockázata nem kellően számításba vett; rézmaradványok és kénszennyezések jelenléte mutatható ki abban az acélban, amiből a reaktortartály készült, sőt a tartály alapanyaga sem kellően ismert; a mohovcei atomerőmű nem rendelkezik teljes containmenttel, így egy baleset következményei nagyon súlyosak lehetnek." (Bohunicénél is ennek hiánya okozta a zónaolvadást.)..."
"Eltitkolt földrengés
Összesen öt alkalommal (1993. szeptember, 1994. április, 1995. május és december, 1996. augusztus) tartottak vizsgálati bejárást a mohi atomerőműben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakemberei. Ezek eredményeként összesen 87 műszaki módosítást kellett végrehajtaniuk a nemzetközi összefogással dolgozó beruházóknak és kivitelezőknek. 1998. április 1-jére a német Siemens, az amerikai Westinghouse, a francia Electricité de France, a német-francia Framatom, az orosz érdekeltségű Atomenergo-export és a Tvel egyesülés, a cseh Skoda Praha és az Energoprojekt Praha, valamint a szlovák Vuje társulás demonstratíve letették a nagy esküt arra, hogy Mohi immár megfelel az atomszakmában mértékadó német szabványnak. Hans Meyer, az IAEA bécsi központjának szóvivője is ezzel érvelt, amikor 1998. július 2-án a Greenpeace aktivistái tüntettek a bécsi központ előtt, követelve a mohi erőmű teljes üzemű beindításának leállítását.
Nagy Vilmos, az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület munkatársa is részt vett ezen a tüntetésen: "Meyer úr csupán az IAEA máig hatályos előírásairól feledkezett meg: az atomerőművek létesítésénél és tervezésénél mértékadó szempont a történelmi korokban feljegyzett legerősebb földrengés, melynek fokától egy fokkal erősebb rengés kibírására kell tervezni és kivitelezni a leendő atomerőművet. Ezzel szemben a mohi atomerőművet hatos rengésre >>turbózták fel<< a németek, holott az itt feljegyzett 7,2-es rengés miatt Mohit minimum nyolcasra kellett volna feljavítani." Nagy Vilmos érveit támasztja alá az 1995-ben írott jelentés is. Ma az erőmű egy hatos erősségű földrengést valószínűleg kibírna, csakhogy az erőmű földrengésveszélyes zónában fekszik. "E térségben már mértek nyolcas erősségű földrengést is."
Mindezek miatt komoly gondokat okozhat az erőműtől 2,5 km-re lévő radioaktívhulladék-lerakó. A 11,2 hektáros területen fekvő, 21 ezer köbméter befogadóképességű lerakót 1998 áprilisában egy luxemburgi székhelyű (Belgatom) és egy svéd (KBS) cég kezdte el megépíteni. Az 1995-ös jelentésben ez áll: "Az új elképzelések alapján az erőmű közelében építik fel a tárolókapacitást, mely 20 évre biztosít helyet az erőmű kiégett fűtőelemeinek. Ez 600 tonna, azaz 5000 darab fűtőelem. A 4 reaktorblokk beindítása után kell ezt a tárolókapacitást bővíteni a reaktor teljes élettartamára, melyet 30 évre terveztek. A lerakókapacitás ilyen mértékű megnövelése hatással lesz a Mohi környéki veszély növekedésére. Bizonyos balesetek esetében (földrengés, repülőszerencsétlenség, tűzesetek, áradások) a nukleáris hulladék ilyen nagy sűrűségben való jelenléte komoly környezeti problémák forrása lehet."
"2000. február 16-án a Pilisvörösvári árok térségében 2,4-es erősségű földrengést regisztráltak. A rengés 13 km-es fészekmélységből indult ki, ezért a rengéshullámok megálltak az északi országhatárnál. Csakhogy a Pilisvörösvári árok és Mohi egyazon geológiai törésvonalon fekszik, ezért egy hazánkból kiinduló négyes erősségű rengés már felerősítheti a rengéshullámokat, amelyek bemozdíthatják a mohi reaktorszentélyt. Az igazi veszélyt azonban az jelenti, hogy a törésvonal miatt Mohitól is indulhat rengés!" A földrengés tényét és várható következményeit a Göncöl Alapítvány szakembere, Kiszel Vilmos szivárogtatta ki. Az Országos Földrengésjelző Obszervatórium (OFO) munkatársa, Tóth László imigyen cáfolta Kiszel információját: "A Vili hülyeségeket beszél!" Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) szakértőiből is csak annyit sikerült kihúzni, hogy "Magyarország biztonságát garantálja egy magyar-szlovák kormányközi megállapodás, melynek keretében rendszeres konzultáció folyik a két ország között". És mindkét helyen figyelmeztettek arra, hogy "ne keltsenek felesleges pánikot". Ugyanakkor tény, hogy az OAB és az OFO szakemberei (köztük Tóth László is) 2000. április 3-7-ig szeizmikus felmérést és vizsgálati bejárást végeztek a mohi atomerőműben, valamint a hozzá tartozó hulladéklerakóban."