Alvarez999#126
Természetesen az is messzemenően hamis állítás lenne, hogy egy bolygó hőmérsékletét csak a légkörében találhato üvegházgázok mennyisége határozza meg. Ha ez így lenne, akkor az ősi Föld megfagyott volna, sőt a mai is fagyos lenne. Na de ezt senki nem is állítja. Az alábbi tényezők játszanak még közre:
1) A Föld ma is több hőt sugároz a világűrbe, mint amennyit a Napból kap. Ennek oka a Föld belsejében zajló nukleáris hasadás keltette hő. Az ősi Föld esetén ez fokozottan így volt, mert mára a hasadóanyag egy része elbomlott.
2) Nem néztem utána, de úgy tudom, hogy az üvegházhatás nem egyenesen arányos az üvegházgázok mennyiségével. Vagyis tízszeres koncentráció nem jelent tízszeres megfogott hőmennyiséget.
3) A hősugárzással leadott hőmennyiség a hőmérséklet (Kelvin skálán!) negyedik hatványával arányos. Tehát kétszeres hőmérsékleten egy adott felület 16-szoros hőmennyiséget sugároz ki. Ez korlátok között tartja a hőmérséklet emelkedését.
Ezekből az következik, hogy maga az üvegházhatás csak kis mértékben emeli a Föld hőmérsékletét. A baj ott van, hogy ez a kis mérték elindíthat egy lavinahatást, elsősorban a hó- és jégtakarók olvadását. Ez csökkenti a Föld albedóját, ami több befogott hőt eredményez. Ennek hatására nő a CO2 koncentráció, ami további olvadást eredményez stb.
Az egyenlítői növényzet csökkenése nem olyan drasztikus hatású, mint sokan állítják, mert ezt némiképp ellensúlyozza a mérsékelt égövi vegetáció növekedése.