-
#748
Leírom ide is mert a konteós verzióban ilyen szépen összefoglalva ez el fog süllyedni és veszni.
"Mi is történik a bankban amikor devizahitelt veszel fel:
Bank felvesz hitelt külföldről CHF-ben melyet átvált az MNB segítségével (vagy az ország belső pénzpiacának segítségével) magyar forintra, a magyar forintot kiközvetíti a kedves ügyfélnek a vásárlás napján jegyzett árfolyamon. Meghatároz egy törlesztőrészletet mely, az adott napi árfolyammal számolva fedezi a teljes futamidőre jutó CHF irányadó kamatláb mellett számított kamat és tőkeköltségeket.
Amikor az árfolyam romlik (azaz a forint gyengül a CHF-hez képest) a banknak több forintra van szüksége, hogy az esedékes törlesztőrészlethez szükséges CHF-et megvegye. Ha javul azt jóváírja az ügyfélszámlán árfolyamnyereség képpen. Ez képes egyfajta buffert is képezni és ha tartósan alacsony marad még le is vonhatják a tőketartozásból ennek összegét.
A probléma az, hogy jelenleg nagyon sok bank akar CHF-et venni (a visszafizetések miatt) és alig ad el valaki, ugyanis gyakorlatilag nincs ma Magyarországon CHF hitelezés. Így megszűnt a CHF likviditás is. És miután Magyarországnak nincs nagyon kereskedelmi kapcsolata Svájcal nem is kerül a devizatartalékba CHF a külkereskedelmen keresztül,ahonnan azt meg lehetne venni az MNB-től. Ezért kénytelenek EURO-CHF swapokat használni ami szintén extra költséggel jár. Azaz előbb eurora váltani a pénzt, majd euroból chf-et venni. Egyszerűen azért, mert az Euroval szemben jelentős források állnak rendelkezésre, valamint Svájc az Eurozóna felé jelentős exportot bonyolít, így van chf likviditás az európai pénzpiacon.
Tehát a devizahitelezésnek 2 fajtája van:
1.: Amikor az ügyfél nem lát semmit abból, hogy neki chf-et kell vennie,
2.: Amikor ő veszi meg a chf-et vagy szerzi be és fizeti be törlesztőrészletként. (Eurora ugyanez áll)
Tessék figyelmesen elolvasni amit írtam, ugyanis baromi tömény, de logikus.
Összegezve: Nem láttam levelet A Magyarországi Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetétől akkor amikor kb 10 éven keresztül a magyarországi adósok százezreket, milliókat, milliárdokat takarítottak meg a devizahitelezésnek köszönhetően miutén a magyarországi kamatláb és az EURO - CHF kamatláb között cirka 10% különbség volt éves szinten.
Akkor sem láttam tiltakozó levelet a kedves érdekvédelmi szervezettől, amikor a kormány bejelntette a devizahitel stoppot, anélkül, hogy végiggondolta volna annak hatását. (ha nincs uj devizehitel nincs devizalikviditás ha nincs likviditás elszáll az árfolyam és a visszafizetők járnak jól) Sokkal ésszerűbb lett volna stabilizálni a devizahitel állományt, azaz olyan feltételeket szabni amelyek segítenek a növekedés leállításában és a visszafizetés lassú lefolyásában, esetleg azonnali euróra váltásban. Bankok, ügyfelek és állam pedig egyaránt osztozva az átváltás okozta kínban."