Bakelit lemezekről, gyűjteményekről,egy elfeledett korszakról
-
#3774
Ma délután kicsit összehasonlítottam Vangelis - Conquest of Paradise CD-jét a vinyl rippel. Hááát gyerekek a CD a fasorban sincs (bocs Reynaud :D) - még a rip és a CD között is óriási különbség van. Még egy lemezt felírtam a beszerzendők közé.
Egy kis konkrétabb jellemzés a fő számról (amitől tudom, hogy Zephyr falnak menne - tényleg mi van vele?), bocs ha nem jól szedem össze csak próbálom leírni amit hallok
Vinyl: levegősebb, a hangszerek jobban a helyükön vannak, nem tolakodó hanem zenei, a kórusról elhiszem, hogy kórus és nem sampler, a zongora hátulról szól (a jó értelemben). A 3:02-nél induló futamnál a szintit nem löki az arcodba, kijön minden hangszer, különösen a magas hangok vannak a helyükön - ez nagyon látványosan hiányzik a CD változatból. A háttér nagyon tiszta, rengeteg a hangszer és mindegyik jó helyen van.
CD: zárt, a hangszerek el-eltűnnek, néha meg nagyon az arcodba vannak nyomva. A kórus abszolút nem élő, mintha 3 sampleren keresztül szólna. A 3:02-nél induló futamban a szinti minden mást elnyom, a magasak hiányoznak, senki nem üti őket, a háttér szétesik, kásás, hiányos. Nagyon nagy a kontraszt.