Bakelit lemezekről, gyűjteményekről,egy elfeledett korszakról
-
#360
"cd viszonylagos sterilsége téged zavar vagy hiányt kelt bármiben is, erre utaltam az analógos hangzás 'természetessége' kifejtő résznél."
Nem nem ez egyáltalán nem zavar hiszen mint mondtam a jó cd-vel nincs bajom, sőt 1-2 szám erejéig szinte bármilyen CD-t képes vagyok élvezni, de utána nagyon bántja a fülem. Egyszerűen nem tudok egy komplett albumot végighallgatni CD-n mert a végére úgy érzem valaki kalapáccsal kocogtatja a fejem - és nem a zenével van gond, mert ugyanazt a zenét SACD-n vagy még inkább bakeliten gond nélkül végig hallgatom (és itt jön be, hogy SACD-n is - tehát a sterilséggel semmi gond nincs)
"szóval nincs ezzel gond, te ezt szereted....én meg egyiket sem, mivel se cédét, se vinylt nem hallgatok (csak elvétve, teszt jelleggel), mivel én a zenét már csak digitálisan tárolva hallgatok"
Nah most itt elbeszéltünk akkor egymás mellett mert a CD alatt én sem a fizikai médiumot értem - nincs is már CD lejátszóm (legalábbis bekötve). CD alatt én a CD formátumban 16bit/44.1khz kiadott zenét értem. Mint korábban is említettem CD-ért évek óta nem adok pénzt mert az utolsó időkben mindig csalódtam benne - ezeket szégyen vagy nem az, lewarezolom. Persze ami jó azt megveszem vinylen - ezzel kompenzálok szerintem.
"(nyilván sok analógos háttérrel megszólaltava) és nekem nem az számít miről szól....hanem hogyan, és ebben elsősorban a rögzítés minősége és a megszólaltatás körülményei számítanak, legkevésbé tűk, optikák vagy mechanikák....mindig is elismertem a vinyl minőségét, nem az átlagét,ami egy nagy hányás, mint a cd-éknél is, hanem az olyan vinyl lemezekét,amire úgy kerültek fel a hanganyagok,hogy azt élmény legyen hallgatni, na de ebből megintcsak annyira szokott kevés lenni,mint amennyi a hasonló minőségű cd-ékből."
Ezzel megint részben értek egyet. Az utolsó mondattal ugyanis teljességel nem. Vinylen azért még egyáltalán nem divat a kompresszált fos - míg CD-n ez az általános.
"remastered, eson, smcd stb. cd-ét nagyon keveset hallottam jól szólni (de hallottam!),"
Pont erről beszélek. Persze, hogy van de a 90% nem ilyen ami nem túl jó arány.
"azért hagyjuk már ezt a loudness kompresszió baromságot,mint általánosítást, nem tudom te miket és honnan véve hallgatsz, de egy normális stúdióban a remasztering rohadtul nem ebből áll, most nem akarok ide ömleszteni konkrétumokat, meg zenei példákat, de pl. a Sony mögött álló stúdiók komoly minőségű remaszteringet tudnak, nem úgy a lengyel és orosz ömlesztvények, melyek tényleg hulladékok töbnyire....részükről nem értem az erőlködést ezen a téren."
Hát én most konkrétan ilyen mainstream dolgokba futottam bele; Depeche Mode régi CD-k és most van valami pár éves remastered. Ez utóbbi nagyon szarul szól. U2 remasteredek nagyon szarok kivéve a japán féle mittoménmilyen remastert. Paradise Lost - régi cdik teljesen jól szólnak az újakból azt sem lehet kihallani, hogy milyen hangszerek vannak a dob pontosan ugyanakkora hangerővel szól mint a gitár meg az ének meg minden. Én nagyon sok zenét hallgatok nagyon sok stílusban, de én pont úgy látom, hogy nagyítóval kell keresni a nem kompresszált - rádió és itunes kompatibilis fos - zenét. Tényleg alig alig tudok ilyen CD-t mondani. Azt meg már többször leírtam, hogy milyen érdekes, hogy pl Red Hot Chilli albumok CD-n egy fos kompresszált szar, vinylen meg kurvajó és még a zenét is hallod, de így jártam most a Birthday Massacreval is. Persze vinylnél is előfordul, hogy más a kompresszált mastert teszik rá, az egy fikarcnyival sem szól jobban mint a CD - szerintem mindkettő hallgathatatlan, de még egyszer azt mondom, nem ez az általános. Én legalábbis ezt veszem észre. Lengyel meg orosz CD meg nem nagyon járt még nálam semmilyen formátumban így nem tudok nyilatkozni de ha még a normál kiadásoknál is szarabb akkor nagy gondban van a zeneipar :(