Bakelit lemezekről, gyűjteményekről,egy elfeledett korszakról
-
#1201
Egy szóval sem mondtam, hogy magát a lemezt adtam volna el.
Mikor mondtam én ilyet?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Már abbahagytam, de amúgy sem nagy titok. Időt, pénzt szántam rá, hogy felkutassak olyan zenéket, amikért egyes gyűjtők nagy pénzeket fizettek. Összetett folyamat ez, rengeteg türelemmel. Felkutatsz egy zenét, amit valaki keres. Cserébe nem pénzt ad, hanem a berippelt zenéért egy másik berippelt zenét, amit meg egy harmadik személy keres égen földön. Ő viszont már pénzt is ad érte. És ha érted a szakmát, ajándékba meg kapsz egy másik ritkaságot is mellé, amit megint más keres. Mint mondtam: idő és pénz igényes a dolog. Időközben kicsit megszaladt (más forrásból) és már ritkábban foglalkozom ilyesmivel. Erre mondják: tuti buli. Hiszen mindenki jól jár és senkinek sem fáj semmije. Kivéve azokat, akik kimaradtak a buliból