Szamuráj,nindzsa harcművészet,életmód
  • Gabo
    #62
    A kardok tesztelésének volt sokkal megbízhatóbb és bevettebb módszere az egyszerű parasztok levágásánál. Ez utóbbi ugyanis törvénybe ütközött, ha nem volt kiváltó ok! Márpedig ennek hiányában a szamuráj ha a rangjából nem is, de a megbecsüléséből sokat veszíthetett.
    A penge tesztelését a fegyvermester, egy erre szakosodott szamuráj végezte a klánon belül. Általában a halálra ítélt rabokat használták fel erre a célra. A rab így legalább részben javíthatott a karmáján azzal, hogy halálával egy nemesebb célt szolgált. Néha több rabot is összekötöttek és a pengére rá is írták később, hogy hány testet szelt ketté.

    Tény, hogy a szamurájnak joga volt bárkit levágni, aki megsértette a becsületét, de ettől még felelőségre vonható maradt. Lehet, hogy az az egyszerű paraszt rangban alatta volt, de ettől a klán szempontjából igen is számított az élete, lévén ő termelte meg azt az élelmet, ami a klánt eltartotta. Szóval az ilyen önkényeskedő szamurájok előbb-utóbb megüthették a bokájukat. Márpedig a becsületvesztés egy szégyen alapú társadalomban nem túl szerencsés dolog.

    Az is tévhit, hogy a szamurájok mindegyike díszes, egységes páncélzatban vonult harcba. Egy személyre szabott páncélszett elkészíttetése igen költséges mulatságnak számított. Sokszor csak a gazdagabb, magasabb rangú szamuráj engedhette meg magának. A többségnek a páncélzata innen-onnan összeszedet és koránt sem teljesen összeillő darabokból állt. Mint ahogy az alacsonyabb rangúak közül némelyiknek még hiányos is lehetett a harci öltözéke. Így az is elég valószínűtlen, hogy nindzsák ilyen páncélzatban harcolhattak volna. Pláne nem szamurájokkal együtt vagy azok mellett.

    A roninok becsületessége is erősen kétséges. Milyen társadalmi megbecsülése lehetett volna egy olyan harcosnak, aki nem halt meg a klánúrát védve, vagy akit kitagadtak a klánból? Leginkább semmi. Nem véletlen, hogy amelyik tehette inkább felmetszette a saját hasát, minthogy tovább terhelje a karmáját. Többségük annak adta bérbe a kardját, aki megfizette és általában a legveszélyesebb, legalantasabb fegyveres munkákat bízták rájuk. (Egyes feltevések szerint közülük kerültek ki az első nindzsák is.) De a magasabb társadalmi körbe tartozók nagyon ügyeltek arra, hogy még véletlenül se hozzáhassák összefüggésbe őket ilyen alakokkal. Szóval a "becsületes" ronin ritka volt, mint a fehér holló.