Informatika és tudomány

Elnézést ha van már hasonló topik
  • [NST]Cifu
    #5
    A lentiekhez egy kis adalék: egy szerkezeti elemet a következő mechanikai erők vehetik igénybe:

    Húzó/Nyomó:Erő irányára merőleges keresztmetszeten keletkező húzó / nyomó erő.
    Hajlító: Hajlító-húzó, illetve hajlító-nyomó feszültség.
    Nyíró: Egymáshoz közeli keresztmetszet síkjaira ható egyenlı nagyságú, ellentétes irányú erők nyírást idéznek elő.
    Csavaró: Párhuzamos síkban azonos nagyságú, de ellentétes irányú nyomaték csavarást idéz erő.

    Ezen kívül ott van az izotróposság, vagyis az, hogy az adott anyag minden irányban azonos, vagy adott irányú erők esetén eltérő méretű erőket képes elviselni.

    Az NGC és Disc. adókon általában a kompozit műanyagokat szokták emlegetni, hogy az acélnál x erősebb, miközben a tömege csak y százaléka. Nos, ez általában ott probléma, hogy a kompozit műanyagok szakítószilárdsága valóban rendkívűl jó, de nyíró irányú erők ellen már kevésbé - teherviselő csavart vagy csapot ezért nem nagyon látsz műanyagból például a tartósra tervezett szerkezeteknél.

    Ehhez hozzá kell tenni, hogy az "acél" megfogalmazás esetén nem árt tisztázni, hogy egy 'sima' szénacélról vagy egy ötvözött acélról beszélünk. Az acél éppen azért népszerű, mert könnyen ötvözhető, tulajdonságai széles skálán változtatható az ötvözők arányában. Van például nagyon jó szakítószilárdságú acélötvözet, van nagyon nagy felületi keménységű acélötvözet, van saválló acélötvözet, van nem mágnesezhető acélötvözet, rozsdamentes acélötvözet, stb.

    Természetesen a kompozit műanyagoknál is rengeteg változó van, milyen gyanta, milyen alkalmazott szálas anyagokkal erősítve (szénszálas, üvegszálas, kevlár, stb.), hány rétegben, stb.

    Google-ba írd be, hogy Anyagtan, Anyagismeret.