58
Elnézést ha van már hasonló topik
  • dronkZero
    #18
    Hát de. Te a súlyát kérdezted... Az meg függ a gravitációtól.

    De te igazából a tömegére vagy kíváncsi (illetve a sűrűségére).
  • biomage
    #17
    1x majd biztosan :D olyan lámpák lesznek amik a fotonokból nyerik a fényt vagy az erös, amugy amit kérdezel biztos lesz 1x mert ha képes a villám haladni a levegöben akkor megtudják ezt is oldani :)
  • Hober Mallow
    #16
    Üdv engem az érdekelne a levegőben tulajdon képpen lehet e vezeteni az elektromosságot?:)Pl konektor és a lámpa között zsinór nélkül:)?
  • biomage
    #15
    értem, azért ez volt a gondolati menetem mert úgy gondoltam ami sulyosabb az nehezeben olvad el, hát akkor roszul gondoltam :)
  • I.C.ram
    #14
    Mit nem ertesz?

    Aranynak nagyobb a surusege. Tehat ugyanakkora terfogaton tobb anyag van, tehat nehezebb "suLYosabb".
  • biomage
    #13
    hát nem igazán -.-, az arany fajsuja 19,3 g/cm3 és a vasé meg 7,87 g/cm3 vagy pl az aluminiumé 2,7 g/cm3 :P
    nem értem hogy lehet az arany sujosabb a vasnál
  • Aquir
    #12
    ok :)
  • Aquir
    #11
    nem akarok én semmit, csak ez kicsit elütött a címtől, meg már van kémia topik is, no offense :)
  • Aquir
    #10
    bocs :) [te is az enyémet :]
  • Sadist
    #9
    Mindegyiknek akkora, amekkora gravitációs erőtérbe helyezed.
  • biomage
    #8
    Aquir:a topik nem hadi technika topiknak akart menni -.-
    [NST]Cifu: oké :)

    Lene még egy kérdésem
    tud valaki olyan weblapot ahol megtudom nézni melyik anyag mekora súlya van?


  • Timbo
    #7
    anyagismeret :S annál rosszabb nincs :D
  • n3whous3
    #6
    De ő nem csak erről kérdezett, ne kezdjétek már itt is, mindig keressük a szálkát az új topikokban, de itt sztem nincs értelme.
  • [NST]Cifu
    #5
    A lentiekhez egy kis adalék: egy szerkezeti elemet a következő mechanikai erők vehetik igénybe:

    Húzó/Nyomó:Erő irányára merőleges keresztmetszeten keletkező húzó / nyomó erő.
    Hajlító: Hajlító-húzó, illetve hajlító-nyomó feszültség.
    Nyíró: Egymáshoz közeli keresztmetszet síkjaira ható egyenlı nagyságú, ellentétes irányú erők nyírást idéznek elő.
    Csavaró: Párhuzamos síkban azonos nagyságú, de ellentétes irányú nyomaték csavarást idéz erő.

    Ezen kívül ott van az izotróposság, vagyis az, hogy az adott anyag minden irányban azonos, vagy adott irányú erők esetén eltérő méretű erőket képes elviselni.

    Az NGC és Disc. adókon általában a kompozit műanyagokat szokták emlegetni, hogy az acélnál x erősebb, miközben a tömege csak y százaléka. Nos, ez általában ott probléma, hogy a kompozit műanyagok szakítószilárdsága valóban rendkívűl jó, de nyíró irányú erők ellen már kevésbé - teherviselő csavart vagy csapot ezért nem nagyon látsz műanyagból például a tartósra tervezett szerkezeteknél.

    Ehhez hozzá kell tenni, hogy az "acél" megfogalmazás esetén nem árt tisztázni, hogy egy 'sima' szénacélról vagy egy ötvözött acélról beszélünk. Az acél éppen azért népszerű, mert könnyen ötvözhető, tulajdonságai széles skálán változtatható az ötvözők arányában. Van például nagyon jó szakítószilárdságú acélötvözet, van nagyon nagy felületi keménységű acélötvözet, van saválló acélötvözet, van nem mágnesezhető acélötvözet, rozsdamentes acélötvözet, stb.

    Természetesen a kompozit műanyagoknál is rengeteg változó van, milyen gyanta, milyen alkalmazott szálas anyagokkal erősítve (szénszálas, üvegszálas, kevlár, stb.), hány rétegben, stb.

    Google-ba írd be, hogy Anyagtan, Anyagismeret.
  • gz8
    #4
    Nem titánium, hanem titán (lásd még a humoros és aranyos képek totyikba szúrt szmájlimat ^^)
  • Molnibalage
    #3
    A szilárdság önmagában kevés ráadásul nem anizotróp tulajdonságról van szó... A merevség sem mindegy. Az NG-ben (és máshol is) sokszor szeretnek túlozni, hogy nagyon franktó mondjanak. Attól függetlenül tényleg nem gyenge szerkezetről van szó.
  • Aquir
    #2
    Az apache rotorlapátjainak magja rozsdamentes acél, amit üvegszál váz vesz körbe, a szárnyak hátsó éle tartós grafit-kompozit anyag, az elülső él meg titánium.

    Mindamellett van Haditechnikai topic
  • biomage
    #1
    Láttam egy dokumentum filmet vagy az NG vagy a Discovery channelen, amiben egy apacs helikopter ösze rakását mutaták be, ott volt valami ilyesmi, hogy a propelere az apacsnak egy olyan anyagból készült ami kb olyan szilárd mint az acél de könyebb a súlya, miután ezt megtudtam rájöttem hogy nem sok mindent tudok az anyagokról, és mivel én egy nagy fizika és kémia kedvelö vagyok, úgy gondoltam megnyitom ezt a topikot.
    Lene is egy kérdésem, már nem emlékszem mi volt az az anyag amiböl a propeler készült, miböl készülhetet?