• NEXUS6
    #118
    Ha mond valaki 100 ötletet abból lehet, hogy a többség gyakorlatilag használhatatlan, de esetleg lesz benne 1-2 működő újdonság is. Aki csak a tankönyvet tudja felmondani az ne várja, hogy azért még ki is tüntetik.

    Wright fivérek egyszerű bicikli gyárosok voltak aztán nem telt bele 50 év és a hangsebességet átlépő repcsik röpködtek mindenhol.

    A tudomány az ismert és használt dolgok formalizált rendszere. Ha valaki épít egy ismeretlen erőre épülő technikai eszközt, az tudományosan általában megmagyarázhatatlan, bár volt már ilyenre azért jó pár példa a történelemben.

    „Tekintettel a elektromos világításra - bár sokan szóltak már mellette is, ellene is - úgy gondolom, kétséget kizáróan mondhatom, a Párizsi világkiállítással együtt az elektromos világításnak is vége lesz, és soha többé nem hallunk róla.”
    Erasmus Wilson, oxfordi professzor, 1899.

    „Az elektromos világítás sohasem léphet a gáz helyébe.”
    Ernst Werner von Siemens (1816-1892)
    német mérnök, a távíró iparág kifejlesztője

    „A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni.”
    Lord Kelvin, kémikus, 1885.

    „Lovakat mindig is fogunk használni, ám az automobil csupán múló szeszély marad.”
    A Michigen Bank elnöke azt javasolta
    Henry Ford ügyvédjének,hogy ne fektessen
    pénzt a Ford Motor Companyba, 1893

    „Amit fel lehet találni, azt már mind feltalálták.”
    Charles H. Duell, az amerikai
    találmányi hivatal vezetője 1899.

    “Az emberiség sohasem fogja megismerni a csillagok kémiai összetételét.”
    Auguste Comte, 1835.
    Húsz évvel később a német Gustav Kirchhoff megalkotta az anyagok színképét mérő spektroszkópot, melynek segítségével hamarosan többet tudtak a csillagok belsejéről, mint a Földéről.

    “Jó terv, csak egy dologról feledkeztek meg: a gőzmotor működéséhez szilárd talapzat kell.”
    A brit tudományos akadémia elnöke, a 19. sz. elején a gőzhajóról

    “A fájdalom a sebészeti beavatkozások örökös velejárója lesz.”
    A párizsi egyetem orvostudományi karának professzora Alfred Velpau, 7 évvel az éter használatának bevezetése előtt

    “Ez a telefon nevű dolog túl sok hiányossággal bír ahhoz, hogy telekommunikációs eszközként komolyan vegyük.”
    A Western Union amerikai
    postaszolgáltató vállalat
    piackutatása, 1876.

    “A drót nélküli zenegépnek nincs kereskedelmi értéke. Ki fizetne olyan üzenetért, mely nem konkrét személynek szól?”
    Kb. 1920.

    “Még ezer évig nem fog repülni az ember.”
    Wilbur Wright, 1901.

    “A számítástechnika elérte fejlődésének határait.”
    Neumann János, 1949.

    “Míg az ENIAC számológép 19 ezer vákuumcsővel van felszerelve és 30 tonnás, a jövőben a komputereknek talán ezer cső is elég lesz, és az is lehet, hogy nem lesznek nehezebbek másfél tonnánál.”
    Popular Mechanics, 1949.

    “A világpiacon összesen kb. 5 darab számítógép helyezhető el.”
    Az IBM elnöke, Thomas Watson, 1953.

    “Nincs olyan ok, amiért valaki számítógépet akarna az otthonába.”
    Ken Olson, Digital Equipment Corp. Elnöke
    1977-ben a Jövő Társadalma konferencián
    nyilatkozott így.

    “640 kilobájt mindenkinek elég.”
    A Microsoft alapítója, Bill Gates, 1981.


    „Japán túlságosan is szegény ország ahhoz, hogy olyan luxuscikkeket, mit a TV megengedhessen magának.”
    A Toshiba elnöke 1955-ben

    „Az orosz nép sohasem akar saját autót. Az olcsó taxinak sokkal több értelme van!”
    Hruscsov 1956-os amerikai látogatása során

    „A vonatok nem közlekedhetnek túl nagy sebességgel, mert az utasok levegő hiányában megfulladnak.”
    „A gőzhajó sohasem lesz képes áthajózni az Atlanti óceánt, mert több szénre volna hozzá szüksége, mint amennyit elbír.”
    Dionysius Lardner (1793-1859)
    a London University természettudomány professzora

    „Nem hiszem, hogy valaha is láthatunk másmilyen tengeralattjárót, mint ami a hullámok közt bukdácsol és megfojtja saját legénységét.”
    H. G. Wells (1866-1946) angol író,
    az első science fiction szerzők egyike

    „A legcsekélyebb jelét sem látom annak, hogy a nukleáris energia valaha is elérhető lesz.”
    Albert Einstein, 1932

    „Az 1960-as évektől naponta csupán három órát kell majd dolgoznunk.”
    John Langdon-Davies, a Royal Antropological Institute tagja, 1936

    "Az űrutazás a legtökéletesebb ostobaság.”
    Sir Richard Woolley,
    angol csillagász, 1956