Földünk, és az emberiség sorsa
-
#194
"Magasztalni nincs miért, emberek ők is. Lenézni nem kellene őket, és át kell gondolni hogy egyáltalán nem olyan rossz az, ahogy így a civilizált emberek gondolkodnak általában róluk, hogy szegények milyen primitív buták, állatokként élnek meg stb... (én is így gondolkodtam erről)."
Meg ők is így gondolkoznak magukról. Csak az igazán elszántak maradnak ma meg az ilyen technikailag elmaradottabb életformánál. Az ilyen közösségekben nagy gond, hogy a fiatalok ha tehetik, otthagyják ezt az életmódot, beköltöznek a városba, hátuk közepére sem kívánják az idilli állapotot. A kényelem fontosabb.
Lásd: Világfalu, mongolok. Pedig ott azért van a pusztában a jurtában tévé is, meg úgy egyébként igazán nem kőkorszaki a technikájuk.
A másik lehetőség, ami az ausztrál őslakókkal, az eszkimókkal, meg a maradék észak-amerikai indiánokkal történik: alkoholizmus. A legdurvábban. Nem tudnak magukkal mit kezdeni, nincsenek céljaik, hát isznak.
Mindkét eshetőség valóban, pont azt mutatja, hogy milyen kurvára jó közel élni a természethez, civilizáció nélkül, elmaradott körülmények közt...