• mcganyol
    #22
    óriási játék, sajnos sok hibával.
    ettöl függetlenül élvezhető, hangulatos és egyszerűen jó.

    számomra a legidegesítőbb hibák benne:
    - az npc-k napszaktól és kedvüktől függően mászkálnak. ettől a világ marha valóságosnak hat, de én meg a fejem verem közben a falba hogy sehol sincs meg az a kib@ boltos, pedig már 3x bejártam a várost
    - 20. szintet a játék 1/3 és fele között értem el. onnantól nincs fejlődés (max a könyvek, meg a bábuk) -> unalom faktor. se xp-ért, se pénzért se lőszerért, már nem éri meg magát strapálni magát az embernek az ellenfelekkel, vagy keresgélni a polcokon, asztalokban. pedig ez az elején (közepén) óriási élmény, nagyon lehet örülni két tár lőszernek és egy stimpacknak.
    - fegyver amortizáció jó ötlet, de ez az ugyanolyanokból csinálunk egy jobbat ez egy orbitális marhaság. és egy idő után idegesítő is.
    - a megítélés (karma) miért globális, miért nem városonként (helyszínenként) változó, mint az elődökben? annak úgy egy picit több teteje volt.
    - ez nem biztos, hogy így van, de én nem találtam autót, de még egy kétfejű tehenet sem tudtam venni és 3as erővel nem olyan jó vicc a zsákmányt "cipelni" a boltosokig
    - a statok a beszélgetéseket leszámítva szinte teljesen mindegy, hogy mennyin állnak.
    - ha kiirtok egy egész várost, mindenkit szép akkurátusan fejbelövök, ok semmi baj, azért még "nagyon jó" maradt a jellemem (karmám) és mindenki szeret. de ha ezután elveszem a polcról a lőszert, akkor csúnya gonosz karakter vagyok és esik a karmám... éljen a szerepjáték :)
    - ez engem már az oblivionban is zavart, hogy az ellenefeleket miért kell az én szintemhez igazítani? ezzel annyit értek el, hogy meghalni gyakorlatilag lehetetlen bárhová is megy az ember akár a legelején, de a 20. szint után meg bárhová megy az ember, akár egy puttó csatornába is, ott is 3 deathclaw ugrik rá... tök reális.

    szóval ezek apróságok, de elviszik a figyelmet a lényegről.