Köszönöm a megerősítést! Ha már a matematikai oldalt kissé jobban tárgyaljuk, szeretnék visszatérni egy pillanatra Riemann gömbjére. Több ember érdeklődését is felkeltette ez az ábra illetve az alapgondolat ötletessége. Így pár nap után viszont nálam több sötét terület is árnyékolja a dolgot:
- egy 2D-s sík vetítése/megfeleltetése egy 3D-s gömb felületével érthető, de nem jutottam semmire, amikor a normál 3D-s teret próbáltam megfelelteni egy hasonló, de már 4D-s(?) gömbszerkezetnek. Nálam van a probléma, vagy ez nem működik?
- A gömb belsejében található sík rész hol található meg a gömb felületén? (beleértve az origót is)
- A gömb azon túl, hogy tömöríti a sík pontjait saját felületére és elérhetővé teszi a végtelen értéket, sajnos nem ad plusz lehetőségeket, mint operandus. Jó lenne, ha már egy ilyen leképzés megtörténik, egy újabb művelet is megszületne. Mondjuk két ilyen gömb összege, stb.
Nálam is a mandelbrot ítélte halálra a normál pontosságot, ami miatt saját számábrázolást kellett bevezetnem még anno amigán assemblyben. Örültem, de volt végeredménye :D
"de rájönni vagy akár csak megsejteni nem tudtam volna sosem" - az érme másik oldala azért, hogy sok találmány úgy született meg, hogy más már kitalálta és csak lokális maximumként jelent meg a hír akkora erővel. Persze ez nem jelenti azt, hogy úgyis rájön majd valaki, minek annyit küzdeni. A kérdés inkább az, hogy egyetlen ember meddig képes elmenni és mikor kell már AI-t építgetni vagy sima ember-ember interfészt, ahol alapfeltétel, hogy a két ember teljes tudása kölcsönösen megjelenjen mindkét oldalon. Így mondjuk összekötünk 20-30 agyat és talán gyorsabban előreléphetünk. Itt csak az interfészt kellene fejleszteni, ami olcsóbb talán...