physis#28
Stephen Hawking-nak nemcsak a véleménye tetszik, hanem maga a rugalmassága is: nem átall saját korábbi nézeteivel ellentétes[nek tűnő] sejtésekkel is előállni. Tehát talán mégsem igaz (remélem) az a híres mondás, hogy minden új megközelítés csak úgy terjedhet el, ha a régi standard elmélet hívei mind kihalnak, és a már új módon nevelkedett nemzedék felnő. Remélem, ez nem igaz, és mégiscsak lehetséges a rugalmasság és a fordulat egyénen belül is.
,,végtelen az univerzum kicsibe és nagyba is kifele is és befele is lefele is meg akármerre is időben is meg térben is, meg végtelen dimenzió is van meg végtelen istenek is vannak''
Nem, nem a dimenziók, a tér vagy az idő végtelensége volt gondolatmenetének alapja, nem ilyen konkrét értelemben értette a dolgot szerintem,
,,olyan amit még el se tudnak képzelni olyan is akad itt bőven''
igen, úgy vettem ki a szavaiból, hogy ilyen absztraktabb értelemben értette, nagyon is elképzelhetőnek tartotta a fizika végtelenségét abban az értelemben, hogy sohasem lehet lezárni a kutatást, kísérletezést, elméletek alkotását.
Hawking-nak a fizika lezárhatatlanságát taglaló ünnepi beszédéből csak annyit vettem ki (véltem kivenni), hogy ő úgy sejti: a Gödel-tétel valamilyen nemtriviális analogonja a fizikában is jelen van. Szóval a matematikusok már régóta ismernek olyan tételeket, konstrukciókat, amelyek valamilyen értelemben a mindenkori elmélet (bizonyítás) szükségszerű korlátaira mutatnak rá a ,,tényleges'' igazsággal szemben. Hawking, ha jól értem, azt állítja, hogy ilyesféle korlátok a fizikában is jelen van, és nem valami ócska trükkre gondol, amivel a matematikát átemeli a fizikába, hanem valódi fizikai törványszerűségekre.
Ócska trükkön, triviális analógián azt értelem, hogy sok matematikai tétel kimondható a fizikában is, de valahogy teljesen érdektelen módon:
2 + 2 = 4
,,fizikai'' ,,megfelelője'':
két tégla meg két tégla együtt négy téglát tesz ki
de Hawking éppen hogy nem ilyen érdektelen trükkre gondolt, hanem arra, hogy a Gödel-tételnek van valami nem-triviális, fizikai értelemben is tartalmas fizikai megfelelője.
Hawking érvelésére gondolatmenetetre látok rá ugyan, amit megértettem belőle, az nem sokkal több, mint egy motívum, ami Fred Hoyle "A Fekete Felhő" c. scifijét is zárta. A Fekete Felhő nevű, csilagászati méretű szuperagy búcsúzáskor elmondja, hogy egy társa (egy másik ilyen szuperagy) sikeresen megfejtette az univerzum végső törvényeinek titkát, viszont rögtön ezután ez a ,,szerencsés'' agy meg is semmisült, vagy legalábbis bezárult úgy köréje a világ, hogy nem tudta felfedezését senki kívülállóval közölni. És ez nem véletlen baleset volt, hanem valami mélyebb törvényszerűség, és később rendre más ilyen ,,szerencsés'' agyakkal is megismétlődött a dolog.
Megpróbáltam rákeresni, hogy fogadta a tudóstársadalom Hawking ünnepi beszédét. Úgy vettem ki, a egyesek éppen ezt vitatják: vagyis kétséges, hogy a matematika e mély tételei bármiféle nemtriviális módon jelen lennének a fizikában. A Gödel-tételre hivatkozó gondolatmenet ennek ellenére is védhető lehet.