• physis #116
    A platonizmushoz kötődő néprajzi kérdésekre visszatérve: az eszkimó nyelvekben megjelenő térszemlélet is különös. (Nem állítom, hogy ebből le lehetne vonni azt a következtetést, hogy magunknak az eszkimóknak is más lenne a térszemlélete.)

    Nyelvtani eszközök

    Szokatlanul sok mutató névmás van. Az általam ismert nyelvekben kettő, legfeljebb három van: ez, az amaz (néha megkülönböztetik a "te" és az "ő" irányát is az "én", a beszélő személy irányától vagy környezetétől.)

    Ezzel szemben több szibériai eszkimó nyelv is számos mutató névmást sorkoztat fel, például:

    tana: ez itt, kéznél
    igna: az ott, valamivel messzebb, a beszélővel szemben
    syamna: az ott, a tengerhez közel, a déli oldalon
    amna: az ott, a látóhatáron túl
    agna: az, ami éppen elhalad itt melletünk
    pikna: az ott a beszélő fölött, emelkedőben
    ukna: az a közeledő dolog
    kagna: az ott kinn

    Lexikai eszközök

    Nemcsak nyelvtani eszközökkel lehet gyorsan valaminek az irányát kfejezni, hanem a szókészlet, az egyes szavak is elősegítik ezt. Nézzük csak, milyen szavak vannak a "rozmár" kifejezéséere a Szibériában élő csaplini eszkimók nyelvében:

    ajvük: rozmár
    putukak (,,hurkolt''): lehajtott fejével a vízben lebegő rozmár
    ilgahtuk: vízben alvo rozmár, csak az orra látszik
    akülugrak (,,csendes vendég''): céltalanul úszkáló rozmár
    argugak (,,áramlat ellen úszó''): nyugat felé úszó rozmár
    kavrük: észak fel úszó rozmár
    manilguk (,,közeledő''): a part felé úszó rozmárcsapat
    uhszilgak: rozmárvacok
    nunavak: jégtáblán lévő rozmár (vagy más vad)
    unkuvak: egyéves rozmár
    unkuvagahpak: kis agyarú fiatal rozmár
    mikszagak: fiatal rozmár
    angüjügak (,,nagy''): falánk, felnőtt, egyedül élő rozmár


    Menovscsikov nyelvész véleménye szerint
    Az eszkimók gyakorlati tudása különleges szókészletet is magába foglalt a vadászatra és más termelő munkákra vonatkozóan. A tengeri nagyvadakra történő vadászat során szükség van olyan jelzésekre, amelyek pontosak minden szempontból és észszerűen használhatóak gyors tájékozódásra és a lándzsával/szigonnyal való célzásra. Az eszkimók több mint tizenöt különböző kefejezést használtak a romzmárra, az állat vízben való elhelyezkedésétől. korától és úszási irányától függően. Ezek a kifejezések nemcsak megnevezték az állatot, hanem a megfelelő irányba is fordították a vadász figyelmét.