jeec#11
Környezetkímélés:
ugye a szilícium ostya előállításának a módszere adott. Ha ezt az ostyát fel tudják jó sok darabra szeletelni (ugye erről szól ez a módszer), akkor egységnyi sz.ostya felhasználásával szelet darabszám szoros méretű napelem készíthető. Tehát - ha a darabolás nem környezetszennyező - sokad annyi lesz az egységnyi termékre jutó környezetszennyezés. tehát ez jobb módszer, mint a korábbi.
További előnyt jelent, hogy a felhasználás lehetséges módjai lényegesen kibővülnek (egyrészt a hajlékonyság miatt, másrészt az átlátszóság miatt). Ez pedig maga után vonhatja a nagyobb volumenű termelést, ami az egységár csökkenését. És az így termelt energia környezetbarátabb, mint pl. a fosszilis energiatermelésé, szóval kisülhet ebből valami jó dolog is. Én szurkolok a technológiának.
Volt már eddig is ultra-thin napelemes technológia (magyar gyártási vonzattal!) - arra lennék kíváncsi, hogy ezzel összehasonlítva hogyan alakulnak a számok.