Avagy mi tanítja ma az embereket élni
-
kocsisgabor9999 #180 www.hit.hu
Sajnálatos módon ma a tv gyermekcsőszként funkcionál a családokban. Egy gyermek átlagban napi 1.5-3 órát ül a készülék előtt. Egy Európai szintű felmérésből kiderült, hogy térségünkben a magyar gyermekek kapják a legnagyobb szabadságot a műsorok megválasztásában (Reserarch International). Mire egy gyermek 18 éves lesz átlagban 200 000 erőszakos eseményt és 40 000 gyilkosságot lát (Huston, A.C. al.,1992).
Ezek az adatok tények. De nem mehetünk el az ilyen gyermekekről tudósító adatok mellett közömbösen, nem hagyhatjuk szó nélkül őket. A gyermekekkel kiemelten törődni társadalmi felelősség, hiszen ők a jövő zálogai, ők hordozzák az elkövetkezendő évek minőségét. Tehát feltétlenül fel kell tenni a kérdést: Miként hat a gyermekekre az ilyen ”automatikus” tv nézés?
A gyermekek életkori sajátosságait, életkori szükségleteit figyelembe véve a válasz határozott és egyértelmű. Az órákig tévéző és felügyelet nélkül hagyott gyermekre a tv nézés erős, hosszan tartó negatív hatással bír.
Most nézzük végig vázlatosan miként hatnak a kiskorúra a készülék előtt töltött órák.
1. Értékrend
Életkori sajátosság, hogy a gyermeknek nincs kialakult értékrendje, nem tudja, mi válik hasznára, mi okoz kárt neki. A műsorválasztékból sem képes tudatosan választani, irányítani kell. Amit lát, az mind felhalmozódik benne, s előbb-utóbb meglátszik a viselkedésében.
A gyermek utánzás és minta alapján tanul, tehát ha egy hőst szimpatikusnak talál, akkor leutánozza viselkedését, öltözködését. Gondolják végig, milyen következménye van egy szimpatikus, de amúgy drogos, agresszív, nőfaló szereplő modellkövetésének.
2. Agresszió
Korábban már említésre került, hogy egy fiatal 1992-ben átlagosan 240 000 agresszív cselekményt látott a tv-ben. Az azóta eltelt 16 évben tovább nőtt az erőszakos cselekmények száma a világban. Ha egy gyermek agressziót lát a tv-ben, azt nem tudja feldolgozni, szorongást vált ki belőle, ill. felhalmozódva indulatokat szül. A híradókban, filmekben, rajzfilmekben látott agresszió, annál veszélyesebb, minél valóságosabbnak látszik a környezete. A gyermek 3-7 éves korig még nem tudja különválasztani a valódit a fantázia világától.