Informatika és tudomány

Elképzelt, tervezett, megépített gépek rakétahajtóművel, gázturbinával vagy anti-gravitációval
  • [NST]Cifu
    #381
    Ha nem így lett volna és a repülőgép becsapódása + az égő kerozin hője meggyengítette volna a szerkezetet, akkor eltörött volna derékban ( a becsapódás helyénél) a torony. De nem ez történt. Az épület szépen függőlegesen önmagába roskadt.

    Ahhoz, hogy derékba törjön, az kellett volna, hogy az egyik oldalon elnyírjanak minden tartóoszlopot, ekkor valóban keresztirányba dőlt volna le a becsapódás feletti rész az alátámasztás megszűnése miatt (a tartóoszlopok függőleges irányú, és nem hajlító irányú igénybevételre méretezték).

    A WTC esetén a becsapódás pont középre sikerült mindkét esetben, átnyírva a külső tartóoszlopokat, és meggyengítve a középső magot. Egyik oldalon sem végeztek teljes szélességben munkát.

    Innentől kezdve az, hogy mikor dől össze, attól függ, hogy a szerkezet mikor enged a tömeg nyomásának, ami függőleges irányú volt. Tehát pont úgy dőlt össze, ahogy ilyen szituációban várható volt.

    Az tévedés, hogy egy meggyengült szerkezet automatikusan egyből megroppan, összetörik, összedől. Alapvetően minden részelemet túlméreteznek bizonyos szintig. Ez a biztonsági tartalék, ha egy-egy részelemet kiveszünk, akkor a többi képes átvenni a plusz terhelést. Egy bizonyos szintig. Ha ezt a szintet X értékkel túllépjük, az anyag elkezd 'fáradni', és enged. Eltörik, összedől. Ahhoz, hogy az X érték egyből hatást fejtsen ki, jelentősen túl kell lépnünk az előre méretezett terhelést.

    Ez esetben a két gép mindkét torony esetében olyan károkat okozott, amely még nem volt elég a szerkezet egyből való összedőléséhez, de már meggyengítette annyira, hogy ne legyen képes a végtelenségig elviselni a terhelést.

    Ehhez jött még a tűz károkozása. Az, hogy valami X fokon ég, nem jelenti azt, hogy ha valamit, ami Y fokon olvad, lelocsolunk vele, és meggyújtjuk, akkor ha X > Y akkor az adott anyag egyből elolvad.

    Ennek legegyszerűbb példája a jég és a melegítés. Ahhoz nem elég 0°C feletti hőmérséklet, hogy a jég egyből elolvadjon, hiába 0°C az olvadáspontja...

    (a fentiek rossz, lyukas memóriámból előcsalinkázott mechanikai, metallurgiai és anyagtechnikai órák tananyagából fakadó emlékekre épül, ha valahol hibáztam benne, kérem javítson ki valaki)

    Valahol olvastam, annó gondoltak egy ilyen baleset bekövetkezésére a tervezők (hogy egy az óceán felől jövő repülőgép beleütközhet) és igen, a gép beleütközése nem rendítette meg a tornyot

    Ezt anno már az NWO topicban kitárgyaltuk ha jól rémlik. A torony tervezése idején valóban felvetették a lehetőséget, és végeztek számításokat. A számítás alapjául egy Boeing 707-es szolgált (az akkori kor legnagyobb utasszállító repülőgépe), ami még méret és tömegadatiban sem tér el jelentősen - ám a sebességet mintegy 360km/h-ban állapították meg, mivel úgy vélték, hogy egy gép leszállás közben ütközhet csak a toronynak, márpedig ennél nagyobb sebességet ez a manőver nem indokol. Az ő számításaik szerint a gép a külső acélváznak adta volna át a mozgási energiáját, a belső magot már nem érte volna károsodás.

    A toronyba csapódó gépek viszont csaknem kétszer nagyobb sebességgel repültek - ez pedig exponenciálisan növekvően nagyobb becsapódási energiát is jelent. A gépek így mindkét esetben megrongálták a belső teherviselő magot is.

    Szerinted mennyi idő alatt ég el a szabad levegőn egy telitankolt repülőgépre való kerozin?

    Relatíve rövid idő alatt, 10-20 perc függően a körülményektől (mekkora területen ég, milyen szélviszonyok vannak, stb.)

    Ha robban, mekkora területre terjed? Mekkora hőt fejleszt? Mennyi ideig?

    A kerozin leginkább a gázolajra emlékeztet ebből a szempontból (gyakorlatilag egy tiszta gázolaj), ég, és nem robban.