#43
a Phaeton elmélet szerint valaha, a naprendszer képződés után vagy annak környékén egy Phaeton fantázianevű bolygó létezett a mai Mars és Jupiter pályája között... ez lehetett a naprendszer legnagyobb kőzetbolygója (szilárd felszínnel rendelkező égitestje) becslések szerint Neptunusz méretű lehetett. majd valamilyen kataklizma következtében ez a bolygó dararbaira hullott.. ez lehetett akár külső naprendszerből / extragalaktikus térből érkező meteor is de akár lehetett egy Nibiru-szerű belső , elnyújtott excentricitású méretesebb kisbolygó, de még a a Jupiter és a Nap "széthúzó" tömegvonzása is szétrobbanthatta akár... Ez lehet az oka , a magyaráztat a Naprendszerünkben található összes anomáliának, perturbációnak... Amiket a 6-os hozzászólásodban elsoroltál.. nevezetesen:
A Merkúr gázbolygó ( aminek eredetileg a Vénusz volt a holdja) emiatt veszítette el a gázburkát, emiatt sodródott a mai pályájára.. (a teljesség igénye nélkül) emiatt forog a Vénusz retrogád a saját tengely körül.
A Phaeton egy méretes darabja találta el a még fiatal Földet amiből kivált a Hold.. a Phaeton egyik maradványa a mai Mars és néhány hold az óriásbolygók rendszereiben a Neptunuszig bezárólag. De a külső kisbolygók (és kisbolygóövezet) is innen származhatnak a Plútó , a Ceres is a belső kisbolygóövezet is... ez okozhatta az Uránusz és a Neptunusz helycseréjét , az Uránusz oldalrabillenését, a Jupiter vörös foltját, a Saturnusz gyűrűjét és végül de nem utolsósorban a Neptunusz holdjainak káoszszerű pályáját, excentricitását és forgását.
#43