-
Pares #30 Külömben vannak nem olyan régi felfedezések is. Pl.:
Vaskehely az oklahomai szénbányából
1949. január 10-én Robert Nordling egy vaskehelyről készült fényképet küldött Frank L. Marshnak, a Michigan államban lévő Berrien Springs egyetemére, az Andrews University-be. Nordling azt írta: "Meglátogattam egy barátom múzeumát Észak-Missouriban. Az ő érdekességei között szerepelt az a vascsésze, amelyet a mellékelt fotón láthat."
Ebben a magánmúzeumban a vaskelyhet a következő, eskü alatt tett nyilatkozattal együtt állították ki, amelyet Frank J. Kenwood tett Sulphur Springsben, Arkansas államban, 1948. november 27-én: "Miközben az oklahomai Thomas városban a Municipal Electric Plantnél dolgoztam 1912-ben, egy jókora méretű szilárd széndarab került a kezembe, amely túl nagy volt ahhoz, hogy használni tudjam. Egy kőtörő kalapáccsal szétvertem. Ez a vaskehely esett ki a közepéből, otthagyva a lenyomatát a széndarabban. Jim Stall (a vállalat egyik alkalmazottja) tanúja volt a széntörésnek, és látta, amint a csésze kiesett. Kinyomoztam a szén forrását, és úgy találtam, hogy az oklahomai Wilburton bányáiból származik." Robert O. Fay, az Oklahomai Geológiai Szolgálat tagja szerint a wilburtoni szénbányából nyert szén 312 millió éves.
Vagy:
Egy cipőtalp Nevadából
1922. október 8-án a New York Sunday American című lap American Weekly melléklete egy jelentőségteljes cikket hozott le, amely ezt a címet viselte: "A megkövesedett, 5 000 000 éves cipőtalp rejtélye". A cikk szerzője, Dr. W. H. Ballou azt írta: "Nemrégiben, miközben a nevadai kövületeket vizsgáltam, John T. Reid, a tekintélyes bányamérnök és geológus hirtelen megállt és kifejezetten megzavarodva és csodálkozva lefelé nézett egy kőre, ami a lába mellett feküdt. Oda, ahol a szikla egy darabján egy lenyomatot látott, ami úgy nézett ki, mint egy emberi lábnyom! [6.6 Ábra] A közeli vizsgálat azt mutatta, hogy ez nem egy meztelen lábnak a lenyomata, hanem láthatóan egy megkövesült cipőtalp. Az első része hiányzott, de legalább a kétharmadának megvolt a rajzolata, és e körvonal mellett jól kirajzolódóan cérnavarrás futott, amely láthatólag összetartotta a talpat a felsőrésszel. Továbbá egy másik varrásvonal is volt rajta, valamint középen, ahol a lábnak kellett nyugodnia - hogy a tárgy tényleg egy cipőtalp legyen -, egy bemélyedés volt, pontosan úgy, mint amikor az ember sarokcsontja dörzsöli és elkoptatja a cipőtalp anyagát. Így egy olyan kövületet találtunk, ami a tudomány elsőszámú rejtélye. A kő, amiben megtalálták, legalább 5 000 000 éves...
...Hozzátehetem, hogy legalább két geológus (akiknek a neve egy napon majd napvilágra kerül) beismerte, hogy a cipőtalp valódi fosszilizáció egy triászkori kőben." A triászkori követ, amely ezt a megkövült cipőtalpat hordozza, jelenleg jóval több mint ötmillió évesnek tartják. A triászkort ma általában 213-248 millió évvel ezelőttre datálják."
Még egy:
Fémcsövek franciaországi mészkőben
Y. Druet és H. Salfati 1968-ban bejelentették, hogy félig ovális fémcsöveket fedeztek fel, amelyek azonos formájúak, de különböző méretűek. Ezeket krétakori mészkőben találták (6.7 Ábra). Forrásunk William R. Corliss műve, az Ősi ember: a rejtélyes tárgyak kézikönyve (Ancient Man: A Handbook of Puzzling Artifacts). A leletadó mészkőréteget egy kőbányában tárták fel Saint-Jean de Livetben, Franciaországban, és legalább hatvanöt millió évesre becsülik. Alapos mérlegelés és néhány más feltételezés elvetése után Druet és Salfati arra a következtetésre jutottak, hogy hatvanöt millió évvel ezelőtt intelligens lények éltek.
Mivel több információra vágytunk, írtunk a Caen Egyetem geomorfológiai laboratóriumának, ahová Druet és Salfati jelentésszerűen átadták mintadarabjaikat, de nem kaptunk választ. Kérjük az olvasókat, hogy - amennyiben rendelkeznek ilyennel - hozzanak tudtunkra bármilyen információt ezzel az esettel vagy hasonló esetekkel kapcsolatban, hogy belefoglalhassuk könyvünk későbbi kiadásaiba!
És végül az afrikai golyók, amelyekre az egyik hsz.-emben céloztam:
Vésett gömbök Dél-Afrikából
Az elmúlt néhány évtized során dél-afrikai bányászok sok száz fémgömböt találtak, amelyek közül legalább egynek három párhuzamos véset fut körbe az oldalán (6.9 ábra). J. Jimson cikke szerint a gömbök két csoportra oszthatók: "az egyik szilárd kékes fém, fehér pettyekkel, a másik típus pedig egy üreges gömb, fehér, szivacsos középső résszel." Roelf Marx, a klerksdorpi múzeum kurátora Dél-Afrikában, ahol néhány gömböt tárolnak, azt mondta: "Ezek a gömbök igazi rejtélyek. Úgy tűnik, mintha ember készítette volna őket, ugyanakkor azonban a földtörténet azon időszakában, amikor nyugovóra tértek e sziklában, még nem létezett értelmes élet. Ilyet még sohasem láttam."
Írtunk Roelf Marxnak a gömbökkel kapcsolatos további tájékoztatásért. Levélben válaszolt 1984. szeptember 12-én. "Semmi tudományos anyag nem jelent meg a gömbökről, a tények azonban a következők: pirofillitben találták, amelyet Nyugat-Transvaalban, Ottosdal városa mellett bányásznak. A pirofillit egy elég puha másodlagos ásvány, csupán a hármas szintet éri el a Mohs-skálán, és 2,8 milliárd évvel ezelőtt üledékképződés eredményeként jött létre. Másrészt a gömbök, amelyeknek a szerkezete belül szálas, és egy héj veszi körbe őket, nagyon kemények - még acéllal sem lehet őket megkarcolni." A Mohs keménységi skála Friedrich Mohsról kapta a nevét, aki tíz ásványt választott ki viszonyítási pontokként a keménység jelzésére, amelyek közül a zsírkő a legpuhább (1), a gyémánt pedig a legkeményebb (10).
Hozzánk írt levelében Marx azt is említette, hogy A. Bisschoff, a Potchefstroom Egyetem geológia-professzora azt mondta neki, hogy a gömböket összekeményedett limonit alkotja. A limonit egy fajta vasérc. Az összekeményedett limonit egy tömör, kerek kőtömeg, amelyet egy középpont körüli cementálódás alakít ki.
Azzal a hipotézissel, hogy a tárgyak összekeményedett limonitok lennének, egyetlen probléma van: a keménységük. Ahogy fentebb említettük, a fémgömböket még acélheggyel sem lehet megkarcolni, ami az jelzi, hogy különlegesen kemények. Az ásványok általános leírása szerint a limonit csupán 4-től 5,5-ig jelentkezik a Mohs-skálán, ami egy viszonylag alacsony keménységi szintre utal. Továbbá a összekeményedett limonitok általában csoportokban jelennek meg, összetapadt szappanbuborék-halmazhoz hasonlóan. Úgy tűnik, normál esetben soha nem jelentkeznek egymástól elkülönülten, teljes gömbként, ami a kérdéses tárgyak esetében látható. Ezen kívül általában nem párhuzamos vésetekkel az oldalukon jelennek meg.
Témánk szempontjából az a gömb érdekel bennünket a legjobban, amelynek egyenlítői részén három párhuzamos véset fut körbe. Még ha el is fogadnánk, hogy ez a gömb egy összekeményedett limonit, akkor is tekintetbe kellene vennünk a három párhuzamos vésetet. Elfogadható természetes magyarázat hiányában a bizonyíték talány marad, nyitvahagyva azt a lehetőséget, hogy a dél-afrikai, 2,8 milliárd éves ásványi üledékben talált vésett gömböket értelmes lények készítették.
Nem is mondok semmit, nézzétek a dátumokat... nameg a minimálisra becsült koraikat a leleteknek...