Michel de Nostredame & Próféciái
-
#725
Ok.
Eszem a gyógyszert, meg kifúrták, hogy a gyökérnél levő genny ki tudjon folyni. Legalább már az arcom nincs feldagadva. Tök jól néztem ki.
Vacak íze, meg szaga van, napok óta tisztul. Elég jól elkapott....
Nem tudod véletlen miért romlanak könnyebben a felsők mint a alsók? Elég sok embernél láttam és nálam is a alsóknál egy tömött van, a felső meg kottának se lenne jó, sok benne a szünet. Másoknál is azt vettem észre, hogy mintha valahogy könnyebben romlanának...Miért? Ja, ne offoljak:):)
Biztatok mindenkit a fogápolás jeletőségének figyelembe vételére
:):)
Nem mondam hogy nem jóslatok, sőt. Van egy elképzelésem, ami még nem biztos: Regeteg helyen említi az ókort, na meg az ókori mitológiát.
Amelyet ismerhetett. Szerintem először is több témakörben írt verseket:
Magáról, természeti jelenségekről, jövő számára fontosnak tartott eseményeiről és a múlt bizonyos eseményeiről valamint (orvosként) betegségekről és (csillagászként, tudósként) járványokról és fedezésekről. A családi hátteret figyelembe véve pedig nem tartom valószínűnek, hogy csak természettudományos felfedezésekről írt volna...
Alapvetően két egyszerűnek tűnő ok jutott eszembe amikor az ókort említő verseket olvastam: múltról, mitológiáról ír, hogy ezen versek összerakása támpontot adhasson a rendezési elv mlásához, párhuzam: ókori eseményeket említ, amelyekhez hasonló meg fog történni (már ha azt veszem alapul, hogy látta a jövőt).
Miért gondolom, hogy témakörökről van szó?
Mert ha jól értelmezem azokat a versszakokat, amikben a Lettres=betűk, levelek szó szerepel párpont ilyesmit ír: pl. a levelek nagyobb része valódi ...... történetét írja le, vagy ...utazásokról szól...
Mintha témakörökre bontaná a keszekusza jóslatokat...
Azonkívül vannak tulajdonnevek, természeti jelenségek, amiket nem ismételget, csak a centúriák bizonyos részeiben ír róluk, utána meg egyáltalán nem. Milyen ismételgetésre gondolok?
Pl. Vesta szűzekről, meg templomról vmilyen lámpáról beszél a 4.5., majd a 9.10. százas csoportban.
Iriszről az 1.17. és a 6.44. versekben de mivel a versszakban lényeges a 40-es szám is a 3.79. és az 5.98.is kapcsolódhat hozzá.
A villámlásról, égből érkező tűzről az első és a második részben 4-4 versszakban ír, a harmadik részben 6 versszakban, a negyedikben és ötödikben megint 4 versszakban a hatodikban, hetedikben meg sem említi a nyolcadikban 2 versszak, a 9-ben 2 versszak, tizedikben semmi.
Ha választó vonalnak tekintjük a 42 versszakos részt, feltűnő, hogy szinte csak az előtte lévő részben ír ilyesmiről.
Rengeteg arra utaló jel van, hogy megszerkesztette a centúriákat.
Még érdekesebb, ha a nagybetűs részben kiemelt két nevet keressük:
Chyren, Selin...
Ha meg Magyarországról van (konkrétam említve)szó:
5.13. , 5.89.
8.9. , 8.15.
9.28. , 9.90.
10.62. , 10.63.
Huh, annyi minden feltűnt, hogy lehet egy szuszra kicsit sok sikerült...bocs.
Számolok.:):)