Michel de Nostredame & Próféciái
-
#589
Egyébként tényleg nem gáz.
Tizenéves koromból sok olyan sztorim van, mint a következő: beszélgettek osztálytársaim az Elfújta a szélről. Hatalmas lelkesedéssel megkérdeztem, a filmről beszéltek? Tényleg tök jó volt tele érzelmekkel...stb. Furán néztek én is és kiderült, hogy jelenleg menő számról van szó a Modern Hungáriától. Minden beszélgetés félbeszakadt, tök gáz volt, ahogy akkor átéltem. Hazamentem, megkértem szüleimet, hogy vegyenek pár ilyen bakelitlemezt. Meghallgattam, néhányat meg is tanultam a dalok közül, bár nemigazán tetszettek, túl sekélyes volt a szövegük, de Isten neki fakereszt, ha ilyen dolgokról lehet beszélgetni, hát próbálok alkalmazkodni, na nem éreztem magam jobban tőle, mert bár látszatra jól el voltunk, belülről marhára nem érdekelt. Már felnőtt vagyok és megértettem, hogy az ember nem tud kibújni a bőréből és az éremnek mindig két oldala van. Annak, hogy más a "logikám" is megvannak az előnyös és hátrányos következményei, de nem próbálok már erőn felül igazodni. Annak idején szüleimmel is közöltek egy csúnya szót: gondolkodásában koravén, nem igazán fog tudni beilleszkedni, ha próbál akkor sem, csak látszat. Gyerekként, tiniként sokszor zavart, már nem annyira, de még mindig hajlamos vagyok olyan dolgoknak is utánanézni, megpróbálni vigyorogva beszélgetni róluk, amik valójában olyan messze állnak tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől. Az ember társas lény és bár van hogy feladja, azért mindig keres más hozzá hasonló embereket. Ennyi. Bocs fiúk. Léptem.