Informatika és tudomány

  • thantalas
    #6235
    40 vagy 41-ben a britek elfogtak egy elsüllyesztésre váró legyőzött U-boatot, onnan megszerezték az enigmát és az aktuális kódokat. De mivel a brit vezetés nem akarta, hogy kiderüljön tudnak rólla, így nem használták fel, hagytak rakás hajót elsüllyedni az atlanti óceánon amit a németek támadtak. Perszer a németek több havonta változtattak a kódokon. 43-ig viszont a britek több enigmához is hozzájutottak mégtöbb kódot szereztek, így képesek lettek az új kódokat is feltörni viszonylag rövid időn (pár nap) belül. A legnagyobb hiba amit a németek elkövettek, hogy az 4-5 tárcsás enigmának csak 4-3 tárcsáját használták, ezzel megkönnyítve a brit kódtörők munkályát.
    Nem hiába mondta Winston Churchill, hogy a német kódok feltörése 2 évvel rövidítette le az európai háborút.
    Azt is meg kell említeni, hogy a különböző fegyvernemek más-más kódrendszert használtak a németeknél, így fordulhatott az elő, ha az egyiket a feltőrték a többibe még minding nem láttak bele.
    És igen 43-ban a német tengeralattjárók legnagyobb ellensége a brit kódtörés lett, szinte az összes bevetésről tudtak. 43-ra a brit szigetek elletása komoly veszélybe kerül a német tengeralattjáról miatt, így engedélyezték a feltört infók felhasználását.

    Meg kell említeni a haditechnika változását is, míg a német tengeralattjárók 36-ban kifejlesztett U-Boat VII-et erőltették - nagy, lassú és aránylag olcsó - addig a szövetségesek jelentős előnyre tettek szert a radartechnológiában ( fejlesztett szonárok, stb ), amiket főleg 43-től nagy sikerrel használtak rombolókon és repülőgépeken. Bár a német mérnökök kifejlesztették a következő generációs tengeralattjárólt a XXI-es típust, ami a későbbi atomtengeralattjárók prototípusa lett mind az oroszoknál mind az USA-ban. A XXI-es típus kétszer olyan gyors volt mint a VII-es (felszínen és főleg merülésben), mélyebbre tudott merülni akár 1 napot is lehetett a felszín alatt (míg a VII néhány óra után muszály volt hogy több órát felszínen maradjon). 42-ben már gyártható lett volna, de Hitlernek nem tetszett, több nyersanyagba került és lassabb volt a gyártása mint a VII-nek.


    Hitler... Ha nem lett volna Hitler akkor biztos, hogy a történelem teljesen máshogy alakul, a németek nem indítanak háborút, nem lépik túl a Versailles-i kereteket idő előtt, nem szállják meg a Ruhr-vidéket, nincs Anschluss, nem szállják meg a Cseheket, nem rohanják le Lengyelországot és nem állnak hadban senkivel sem.

    A legvalószínübb, hogy Sztálin 41 végén vagy 42 elején lerohanja a tehetetlen európát, hiszen már 40-ben is gyártottak csak az európai utakra való kerekes harckocsikat... 41-es német támadásra pedig teljesen felszámolták a jóval korábban kiépített jelentős nyugati védelmi rendszert... nem volt már rá szükszég, hiszen támadásra készültek... ez egyértelmű... persze aztán lerohanja angliát is...

    Vissza a történelemhez:
    A szövetségesek átszervezték a konvolyok útvonalát és jelentős védelem nélkül már nem indítottak konvolyt útnak 43-tól. Rengeteg új / vagy régi de gyors, új szonárral felszerelt amerikai romboló kísérte a hadianyagot, nyersanayagot élelmiszert angliába és vissza.

    43-nyarától a németek több tengeralattjárót vesztettek mint amennyi tonnát elsüllyeszetttek.
    A legtöbb veszteséget pedig a szövetséges repülőgépek okozták. Amikor konvolyokat támadtak még 43-ban általában sikeresek voltak kisebb nagyobb veszteségekkel is. Viszont már 44 végére az U-boatok a konvolyok ellen is alulmaradtak.

    Haditechnika ide vagy oda, ha a repülőgép nem kap a hírszerzéstől pontos feltört német infót, hogy merre vannak az U-Boatok akkor nem is találja meg őket...

    Azt nem is melítem, hogy amikor már előre tudták a farkasfalka portyázási útvonalát a konvolyok messziről elkerülték őket, volt hogy hónapokig nem találkoztak szövetséges konvollyal, pedig tele volt velük az óceán.