#92
Én én álláspontom a témáról alapvetően kukacos kollégáéhoz hasonló,bár tisztában vagyok vele ,hogy az én tudásom a témával kapcsolatban nem valami kiterjedt.Tulajdonképpen azt gondolom,hogy az emberi agy minden folyamatával együtt reprodukálható, tehát nincs benne semmi misztikus, természetfölötti vagy az eddigi ismereteinktől gyökeresen eltérő furcsa dolog.
Lássuk,hogy jól látom-e a problémát? :
Vegyük például csak a mozgást, robot vs embert nehéz,bonyorult terepen.
Tény,hogy a robot nem képes hibátlanul mozogni egy elég bonyorult terepen,kérdés ,hogy miért?
Szerintem a legnagyobb probléma nem a jelenlegi hardverek szabadságfokának hiányossága,hanem a valóság leképezése emészthető formába az algoritmusok számára.Sokféle szenzor létezik,nemtom milyeneket szoktak használni.Pl vegyünk egy kamerát.Akkor az ember "tudatalattija" elvileg úgy oldja meg a problémát ,hogy látott képet összehasonlítja memórájával és kikeresi az adott új szituációhoz legjobban megfelelő lépést.Ha tök új a szitu akkor próbálkozik és a próba végeredményétől függően értékeli a próbálkozást, elvileg asszem így működnek a tanító algoritmusok is.De ilyen többnyire csak a születés után van.Egészen eltérő helyzetekben is néhány paraméter ugyanaz,ami segít meghozni a döntést.Eddig jól mondtam?
A robotnak van pár eltérő színű pixelje ,amely alapján meg kell hozni a döntést.Tehát alapvetően eltér egymástól a két információ feldoglozó módszer.Ha lenne olyan algoritmusunk ,ami képes a képet megfelelőbb absztrakciós szintre átkonvertálni,akkor az lehetővé tenné hatékonyabb algoritmusok megírását is.Pl ha a képen lévő minden tárgyat és mindent fel tudna ismerni és úgy letárolni,akkor sokkal magasabb szinten lehetne művelni az algoritmusok írását.Szimulált közegben bármire képesek lehetnek a robotok szoftverei,a probléma én szerintem a "valóság legenerálása szimulációs közeggé".További hátránya még a gépnek, hogy nem ismeri fel az új helyzetek és a régiek közti hasonloságot, mert nem ugynazon paraméterek szerint hozza meg a döntést mint az emberek.Sokkal kevesebbet vesz figyelembe,sokal több neki a tök új szitu amit ki kell próbálni,hogy megtanulja a helyes lépést.Az ember számára rengeteg "algoritmus" áll rendelkezésére a mozgás megkönnyítésére,valójában ez egy nagyon összetett folyamat.Pl jó eséllyel megmondjuk mi van a domb mögött,vagy a kő alatt/mögött amit nem látunk.Ez néhány szituációban fontos lehet.
Ha az ember agyának működése leírható algorimusokkal,akkor az nagyságrendekkel összetettebb mint a legbonyorultabb program amit valaha alkottunk,szerintem csak akkor sikerül megközelíteni a teljesítményét,ha magasabb szintre emeljük a programozást.Addig meg botladozni fognak a robotok,habár egyre többféle közegben győzik le az embert.
És amiről beszéltem az csak a mozgás, nem mesterséges intelligencia,az kicsit keményebb dió.
A kerítés 56-os válasz erre bottonjára nyomtam ,de tul. képpen nem csak ahhoz ment.Mára ennyi agymenés elég is volt. :)
#92