Alfa Of NS#165
"Pusztán struktúrális magyarázatokkal nem fogjuk megérteni az agy dinamikáját, márpedig a képességek nem statikusak."
Pusztán azzal valóban nem, de az az alapja. Mint ahogy az élő sejteket se értjük meg a genetikai kód nélkül, mágis az egész alapja az, hogy a sejt kémiai automata, ami molekulákból áll össze. Innen érthető, hogy miért a sejtek alapstruktúrája nem csinál mást, mint, hogy egyszerü molekulákból összetett molekulákat alkot. Ezt vezérlik a gének. Viszont a genetikai kód is önálló "életet" él, így a sejt dinamikáját sem értjük meg pusztán az alapstruktúrából. Úgy néz ki, hogy az agy se csinál mást alapstruktúrájában, mint sémákat rak össze. A kérdés, hogy hogy.
"Épp ez az, hogy nincs nagy ugrás. Az emberi agy gyakorlatilag pontosan ugyanolyan, mint a majom, sőt, a patkány agya, csak bizonyos részei nagyobbak. Evolúciós szempontból extrém fiatal, alig egy millió éves. Ha egyszer majd le tudjuk utánozni egy patkány agyát és reprodukálni teljesítményét, nem félúton leszünk, hanem az út 90%-át megtettük."
Nem mondasz nekem ellent, a patkány agya már hordozhatja azt az alapstruktúrát, ami az embert is jellemzi. Csak a szoftver más. Mint ahogy a különböző élőlények sejtjei is csak a genetikai kódban különböznek. Illetve különböznek másban is, de azok legtöbbje a gének miatt van. A kérdés, hogy mi van a patkány és a legelső idegrendszerek között. A rendszerek fejlődése alapvetően három szakaszra bomlik:
1. alaprenszer (autokatalitikus folyamatok tartják egyben a struktúrát)
2. belső modell megjelenése (vezérlés megjelenése, nem autokatalitikus elemek megjelenése)
3. belső modell dominanciája (kevés kivételtől eltekintve a vezérlés szabja meg a struktúra működését)
Az intelligencia szempontjából is ezek a lépések zajlanak le.