Zeitgeist - Korszellem
-
#111
"em mondtam, hogy tejben vajban kell füröszteni. meg ölelgetni meg puszilgatni. de miért kell megalázni? miért kell ütni-verni? miért kell összezsúfolni őket olyan kicsi helyre hogy egymást marcangolják kínjukban? miért kell kitépni a kismalacok fogát, letépni a farkukat és a fülüket mindenféle érzéstelenítés nélkül? miért kell mindenféle szerekkel kezelni amitől kurvára szenved (és mellesleg neked is káros csórikám, a disznóhús amit a tescoban veszel televan minden szarral)? és végül, vágáskor miért kell tompa ütőeszközökkel agyonverni, vagy a torkát elvágva felakasztani, hogy lehetőleg minél tovább szenvedjen?
hogy mitől humánusabb? attól, hogy életében nem keserítem meg minden percét, attól, hogy mikor meg is ölöm, kíméletesen, és gyorsan teszem, nem spórolok azon, hogy olcsóbb eszközöket választok, amivel percekig, netán órákig szenved mielőtt kimúlik."
Ezekre a kérdésekre nagyon egyszerű a válasz: minden vágóhíd, szőrmegyár és cirkusz egy vállalkozás. Mindegyiknek van egy főnöke, aki profitot akar maximalizálni, és ezt egy idő után már csak úgy teheti meg ha nem lesz "humánus" az állatokkal, hanem az olcsóbb megoldásokat választja. És itt most nem arról van szó, hogy szemét kapzsi a főnök, csak azért csinálja hogy nagyobb házat tudjon venni (minimális szinten tuti ez is benne van), hanem hogy egy vállalkozásnak lételeme hogy profitot tudjon növelni évről évre.
A hatóságok pedig nem fogják cseszegetni a vágóhidakat, amikor a Föld fele így is éhezik.
Szóval amint látható ez egy eléggé összetett probléma, ami közvetetten kapcsolatba hozható azzal a gazdasági rendszerrel is amiben ma élünk. Viszont ami gáz hogy nem lehet csak úgy megoldani ezeket a problémákat hogy ráerőszakoljuk az állatokkal nagyipari mennyiégben foglalkozó vállalatokra a drágább és kíméletesebb módszereket, mert akkor a nagy részük rögtön becsődölne, tovább növelve a munkanélküliséget és az élelmiszer-ellátási problémákat.
Engem is mélységesen megrázott a film, és szánalmasnak tartom hogy az a rendszer amiben ma éljük mindennapjainkat ennyire undorító és kegyetlen dolgokra alapul, de ez ellen gyorsan és radikálisan nem lehet tenni semmit. Az egész rendszert újra kéne gondolni, szervezni amiben élünk (a gazdaságot, az élelmiszer-, gyógyszer-, vegyszer ipart stb), és ez nem kis falat.