Jövőre jöhet a Sony OLED TV-je Európában

A plazmaképernyõkben is xenon van, keverve neonnal.

Én úgy tudom, a xenonos (ívfény-)lámpák nem túlzottan hatékonyak (pl. kevésbé hatékonyak, mint a fémhalogén-lámpák -- de lehet, hogy a sima izzóknál jóval hatékonyabbak, mert azok nagyon nem hatékonyak), azaz a nagy fényerõhöz nagy melegedés is társul. A plazmatévék is ezért fogyasztanak elég sokat, és ezért nem sütik ki a szemet, mert akkor túlmelegednének.

Viszont alaposan meg lehet az ilyen lámpákat "küldeni", ilyen több kW-okkal, ezért ilyenekkel világítják be pl. a stadionokat.

Na jó, ehez én annyira nem értek.
Hál istennek nálam nincs ilyen baj, ezért nem is néztem utána a jelenségnek ennyire mélyen.

Elméletben szerinted meg lehetne e oldani azt,hogy a panelen, az anódok és a katódok között xenon gáz legyen?
Minden subpixelhez tartozna egy xenon buborék és a hozzátartozó színszûrõ.
Azért gondoltam erre, mert a kocsikban a xenon lámpák csak 35 wattosak és valami brutális fényerõt produkálnak.
2 wattal be lehet világítani egy csarnokot is.
vakuban és stroboszkópokban is használják, sõt, orvosi mûszerekben, ipl ekben is használják, és nagyon jól fókuszálható az intenzitása, jó idõzítéssel van. 1 ms tört részében is tudják villogtatni akár "ipl".
Ez is ilyen plazma kisüléses elven mûködik. Hatalmas kontrasztot és soha nem látott fényerõt tudna képezni.
Meg lehetne oldani valahogy?

Ja igen, néhány gyártónál van (overdrive nélkül) 20-25ms-es (azaz egy váltást legrosszabb esetben 10-12.5ms alatt teljesítõ) S-IPS paneles monitora, szerintem a hardcore gamereket kikéve teljesen jók mindenre, ebbõl a szempontból is.

(Sõt, a korábbi, "16ms"-esnek írt, overdrive nélküli TN-eknél is gyorsabb, a leírt dolgok miatt.)

35ms. De tévedés azt hinni, hogy ennyivel több az utánhúzás. Valójában sokkal gyorsabb, mint az overdrive nélküli, 25ms-es xVA-k. Ez a szabványos válaszidõ paraméter meghatározásának idióta menetébõl fakad (amiben vélhetõen benne volt a keze pár gyártónak).

A szabványos Tr+Tf érték (tehát nem az újabban feltûnt g2g v. m2m, azaz gray-to-gray v. midtone-to-midtone) két váltás összege (full on -> full off -> full on). Csakhogy:
1. Az S-IPS ugyanannyi idõ alatt vált mindkét irányba (35/2=17ms), ezzel ellentétben a(z) xVA és TN az egyik irányban jóval lassabban vált, mint a másikban. Szóval hiába végez a pixelek egy része gyorsan, ha a másik részük lassabban végez, mint az S-IPS-nél.
2. Az S-IPS-nél a váltás ideje egyenesen arányos a váltás mértékével (tehát legrosszabb esetben 17ms, kisebb váltásnál arányosan kevesebb). Ezzel ellentétben a TN, és fõleg a(z) xVA-k a kisebb váltásokat éppen hogy sokkal lassabban teljesítik (adott esetben akár 80-90ms!).
3. A megadott érték valójában nem is a teljes váltásra vonatkozik, hanem annak intenzitásban ~80%-ára, pedig a(z) xVA-k az eleve kis változásokhoz hasonlóan szintén erõsen belassulnak az utolsó 5-10%-nál, és ez nagyon is látszik.

Így a "25ms"-esnek írt xVA-k valójában sokkal inkább utánhúztak, mint a 35ms-esnek írt S-IPS-ek... Amíg az említett xVA-k utánhúzása nagyon is látványos volt, az S-IPS-emen alig vehetõ észre...

Hozzáteszem, a fent leírt hatások kiküszöbölésére utóbb bevezették az un. overdrive megoldást, ami felgyorsítja a váltásokat. Ma már szinte csak ilyen TN-eket és xVA-kat lehet kapni (nem mindig válik ugyan elõnyükre, mert gagyi megvalósításnál szellemképet okoz). Monitorban még nem láttam overdrive-os S-IPS-t, csak tévékban.

A rohadás ölje meg azokat akik visszatartanak teknológiákat.

Ehun e

Inkjet printing - With inkjet technology, OLEDs are sprayed onto substrates just like inks are sprayed onto paper during printing. Inkjet technology greatly reduces the cost of OLED manufacturing and allows OLEDs to be printed onto very large films for large displays like 80-inch TV screens or electronic billboards. By http://electronics.howstuffworks.com/oled1.htm

Amibõl egyértelmû,hogy nagyon olcsó, filléres az elõállítási költség. Gyakorlatilag kinyomtatják a tv panelt.

for large displays like 80-inch TV screens, és még azt merik mondani ,hogy nem tudnak nagy paneleket gyártani.

Ha a Sed sem lesz jó nagy felbontásra akkor mi marad nekünk pc-seknek?
OLED?
Az még jó lenne ha más nem marad, kérdés, mikor lesz kapható és mennyiért, egy olyan 24" es 1920 x felbontású oled csoda. Abba még kiegyeznék.

Az meg tudnád e mondani nekem,hogy annak a S-IPS-es Eizo-nak hány ms a válaszidelye? Jól tudom,hogy ezeknek sokkal nagyobb az utánhúzásuk a nagy válaszidõ miatt?

Egyébként Eizo-ból is van TN-es (persze megpróbálják belõle kihozni, amit lehet), a többség xVA-s, és jelenleg csak az ezeknél 2-3x drágább grafikus munkára szánt vonalukban van S-IPS.

Hát én nem tudom, hogy te milyen Eizo-t láttál, de nálam teljesen egyszínû a piros, meg a többi szín is. Csak akkor halványodik (nem fakul), ha teljesen oldalról nézem. De ez a trinitronon is így volt, mert oldalról nézve hosszabb távon haladt a fény a (sötétített) üvegben.

Az xVA-k, és fõleg az S-IPS betekintési szögtõl függõ kontrasztaránya tompa tetejû haranggörbe-szerû, a merõlegestõl eltérve elõször alig-alig változik, és csak nagyobb eltérésnél kezd esni. Ezzel szemben a TN-eké sokkal csúcsosabb oldalirányban is (hamar csökken), függõlegesen meg egyenesen nincs is stabil szakasz, hanem felfelé lineárisan világosodik és fakul, lefelé meg ugyanígy sötétedik (majd át is vált negatívba). Ezen kívül utóbbi fénye sokkal kevésbé szórt, vakító, nem papír-szerû, mint leginkább az S-IPS.

A pixelek között itt nincs határvonal. Mondom, te is a TN-bõl indulsz ki, mert ott viszont tényleg van.

Nem lehet egy kalap alá venni az összes fajta LCD-t. (Sajnos ez az árukban is visszaköszön.)

(Ha a tömeg után mentem volna, most egy TN-esem lenne, szóval ez rossz szöveg.)

Mint írtam, nekem is Sony trinitron képcsövesem volt, de az LCD (persze natív bontásban, de másban használni nem okos dolog) képe sokkal élesebb. Régebben pár óra után már fájt a szemem (más fajta mellett hamarabb), most 36 óra után sem...

SED-bõl nem nagyon lesz monitor, mert nem igazán tudnak annyira apró pixeleket létrehozni azzal a technikával. (Illetve talán majd x év múlva.) Hasonlóan, mint ahogy a plazmánál is van, hogy még tévébõl is 1024x768 jelentette a "HD-sat", és csak most jöttek ki 1280x720-asok, és a full-HD-s még mindig elég nagy és drága belõle.

Az eizo az egyik legjobb márka, sok tesztben megelõzi a sony csöveket is.
Azt aláírom. De hidd el,hogy láttam én már eizokat is.
Monitor szempontjából elmebeteg vagyok, mert elég sokat ülök elõtte és szenzitív lettem a tökéletes képet követelem. Nekem legyen a legjobb, hogy más mit használ azt leszarom. Én a számomra a legjobbat egy magas frekvenciás sony trinitron csõben láttam meg, 1920 x 1440 / 75 Hz, 1600 X ban amiben használom meg tudja a 100 Hz-t. Szerintem az egyik legjobb crt minõség.

Eizo paneleknél is látom én a pixelek közötti határvonalat, üres területet, ami számomra már zavaró. Ha beállítok egy egyszínû hátteret, mondjuk pirosat, akkor a legjobb paneleknél is észrevehetõ hogy az a piros, nem olyan színû piros a kép közepén és széleinél. Mivel a betekintési szög változásával akármit is csinálsz, a teknológia következménye hogy változik a szín intenzitása.
Ez van. Nincs mit tenni. Kuka.
Nekem is volt már jó lcd panelem, én hülye hagytam magam rábeszélni.
De csak felidegesítettem magam rajta és visszacseréltem.

Ami viszont jó lesz PC-re, az a SED teknológia lesz, crt-t, lcd-t agyonveri minden paraméterben.
Mivel úgy tünik számomra,hogy pc-hez nem fognak gyártani jó laser paneleket, mint a plazma tk esetében, ezért ott majd ki kell várni a sed-et.

Én nem ellenzem az lcd dolgot, aki akarja csak használja nyugodtan, nem beszélem le róla, számomra az számít hogy nekem mi a legjobb, abban meg nem mértékadó hogy a tömeg, mások mit használnak.

A TV is 4:3-as...

(A jobb 5:4-es LCD-k egyébként helyesen jelenítik meg a 4:3-as bontásokat, mármint nem húzzák teljesen ki a képet függõlegesen.)

Te sem láttál még jó LCD monitort...
Semmi pénzért nem állnék vissza CRT-re az S-IPS-es Eizo-mról. Olyan a képe, mint egy tökéletes(*) geometriájú Trinitronnak. (Elõzõleg Trinitronom volt.) És nem viccelek.

A jobb (S-)PVA-sok sem rosszak.

Persze a piac nagy részét az olcsó TN panelosok foglalják el, tele kompromisszumokkal. De ugyebár CRT-bõl is sz@r volt az olcsó.

(*) A CRT-nél fizikaiag lehetségesnél is jobb, mivel CRT-nél sosem eshetnek teljesen egybe a megjelenített kép pixelei a képernyõ fizikai pixeleivel, mert nem lehet ennyire tökéletesen beállítani az elektronsugár eltérítését. (A SED ezt úgy oldja meg, hogy szubpixelenként van egy miniatûr elektronágyú.)

A CRT színei, színfokozatai azért folynak jobban egybe, mert igen nagy analóg erõsítéssel csinál a 0.7 V-os RGB jelekbõl elektronsugarat, ráadásul igen nagy sebességgel (sok MHz), és az ilyen erõsítõk eléggé zajosak. Így egy adott színfokozat nem olyan stabil, zajos. Szemmel nem lehet látni a zajt, csak azt, hogy a színfokozatok nem különülnek úgy el. LCD-n a 24 bit is kevés, mert ha halványan is, de láthatók a lépcsõk (meg pl. az mepeg zaj is jobban látszik, stb.). (Itt most nem a 18 bit + FRC-s TN panelekre gondolok, amiken több lépcsõ is látszik a kelleténél, hanem a legjobb 24 bites panelekre.)

> A cégeknek gondolniuk kell a jövõre is.

Lefogadom, hogy a kib. Greanpeace ilyenkor megint nem veri az asztalt ha millio tonnaszamra szaporitjuk a szemetet. Akkor sem orditanak, ha az autogyartok kifejezetten ugy keszitik el az autoikat, hogy azok a legkevesbe legyenek javithatoak igy 5 ev utan barmikor kukaba mehetnek a csillagaszati alkatreszarak es a 'szellemi tulajdon' meg egyeb kamudumak miatt.

Greenpeace-nek orditani akkor kell ha a szeleromuvek 1km-es korzetben zavarjak a turbekolo foldigilisztak dalat...

> Inkább errõl kéne beszélni, de gyanúsan nagy a kuss a téma körül...

Hmm... lehet, hogy azert mert el akarjak adni? <#ravasz1>

Azért mert csak magyarországon volt megszokott a 4:3, minden elment a film és a tévé irányába

Az élettartam meg, ma már direkt olyan paneleket akarnak gyártani ami nem mûködik túl sokáig, hogy késõbb megint meg kelljen venned az új tévédet.
A cégeknek gondolniuk kell a jövõre is.
Ha mégis véletlenül ember élethosszig tartó panelt hoznának ki, csinálnának egy elektronikát ami hazavágja a cuccot 3 év után.
Az a helyzet hogy a gyártók kartelezõdtek, és össze beszélnek a hátunk mögött hogy mi legyen, hogy lehetne megcsinálni,hogy nekem is, neked is jó legyen a vásárlók meg le vannak szarva. Persze ez bûntény, de ha nem tudoódik ki , nem lehet bizonyítani. De egyértelmû a dolog.
Mindenki visszatartaja a teknologiát. Amikor kijön az elsõ cég az elsõ tömegszériával, a többiek és épp akkora fogják tökéletesíteni a dolgot, és õk is meglódulnak, PONT AKKOR VÉLETLENÜL. 😊)
"A háttérben meg az van hogy meg van beszélve a gyártó cégek közt egy jövõbeni idõpont vagy piaci helyzet amikor mehet a dolog"
Olyan ez mint az olajmaffia az opec.
Ilyen dolgokért már kemény éveket adnak, és már többször volt itt erre példa, pld: memória botrány , volt cikk is az sgén, mobil céges botrány, ezek nemrégen voltak a középpontban

Nekem is compaq van sony képcsöves, p1100
jó nagy darab, ha közel vagyok hozzá csak 30% fényerõn használom, ha meg videozok akkor felviszem 40% ra. Nem mai darab, de az biztos hogy ennek nem csökken a fényereje 😄
Érdekes módon crt lévén semmi baj nincs a geometriának, akár hogy mozog a kép, semmi. Persze biztos van, mert eleve nem lehet tökéletes, de a sonysok megcsinálták,hogy szabad szemmel nem lehet észre venni, és ez már elég is. Nem mûszerekkel nézem a monitort wazzz.
A crt után napjainkig, egyre szarabb megjelenítõket gyártottak.
Kijött a plazma, az jó volt, aztán az lcd nagyban tft, mind kaka. Kontraszt, vicces az egész. Nincs fekete szín csak kevésbé fehér. Utánhúzás a késleltetés miatt stb. Hól van ilyen egy jó crt-nél?? Az lcd, max csak órákban és mp3 ba valók. Semmivel sem jobbak a crtnél. max egy rosszul beálított crt hez képest jobb abból a szempontból,hogy fix helyen vannak a pixelek akár mi történik a képen. De viszont a pixelek között látható üres hely van, ami meg zavaró fél méterrõl.

Mi a helyzet az élettartammal? Megoldották azokat a problémákat is?
Mert olyan készüléket biztosan nem veszek amelyik garantáltan élvezhetetlen képet ad három év múlva.

Inkább errõl kéne beszélni, de gyanúsan nagy a kuss a téma körül...

> én sem cserélem le crt-m míg mûködik.. és amíg tudok újat beszerezni 😄 mert legközelebb max oled-es lesz

1. Mi bajod az LCD-vel?
2. Az OLED fokozatosan vesziti el a szinhuseget mivel lebomlo szerves vegyuletekbol keszulnek a ledek.

nincs szerintem semmi baj azzal hogy meg nyereskednek rajta, mert ha nem nyert volna a Sony mondjuk a CRT kepernyoiken es nem tartotak volna a vilag (masodik) legjobb kepcsovenek talan nem o allt volna elo az OLEDdel
igaz?

mert kell a penz visszajojjon valahonnan senki se kolt dollar milliardokat csak azert hogy nekem lazer tvem legyen a konyhamban.

es kell a penz az uj fejlesztesekre... szepen ki van ott gondolva minden... es csakis a mi erdekunket szolgalja... es talan egy kicsit az oveket is persze... mert hat en sem dolgozok masnak ingyen.

en turelmes vagyok, de ha a szomszednak lesz es lesz ra penzem en is biztos veszek, mert mar nagyon unom a Sony kepcsoves Compaqomat, mert a kornyezete homersekletet megnoveli vagy 3-4 fokkal , es nyaron eleg kenyelmetlen, es hely se nagyon van...

de azert szeretem, mert lehet javitani (meg) 😄 ha elromlik

ez pont olyan dolog, az ujabb tehnologiakkal, mint mikor a meloban mar megcsinaltad a munkadat de mondod a fonoknek mert tudod hogy ad masikat helyette😊)

Apropó, monitor: nem tudja valaki, hogy a mai síkképernyõs monitoroknál miért váltottak 5:4 arányúakra, a megszokott 4:3 helyett? (Mellesleg szerintem 5:4-ben torzít a 800x600 meg bármely négyhármas felbontás..)

"A visszatartással egyet értek, de, kérdés meddig várnak a nagy gyártók"

Amíg vígan fogy az LCD tévé, addig nincs is értelme piacra dobni az OLEDet. Majd ha minden háztartásban lesz legalább egy LCD tévé, és visszább esik a kereslet, majd akkor "feltalálják" az OLED tévét

Plusz, gondolom még van fejlesztési potenciál ebben a technológiában, és ki tudnak hozni mégjobb képû, mégjobb kontrasztarányú, stb. változatokat. Úgyhogy szvsz. a következõ VB elõtt nem nagyon fogunk OLED tévét látni (de ne legyen igazam😛)

Nekem tetszett az oled dolog, amíg nem találkoztam a laser tv-vel.
Most már kell a ráknak az oled, akkor sem venném meg ha holnap 100 millió darabbal, olcsón elõállnának vele.
Inkább laser tv-t veszek majd, inkább kivárom. Majdnem lefedi a szem által érzékelhetõ színskálát.
Ami szerintem olcsó és jó, az a laser és sed dolog lesz.

A sed egyesíti a CRT és LCD teknológia legjobb tulajdonságait.
Baszott nagy fényerõ, kurva nagy kontraszt, és tökéletes geometria, bár a fluoreszens fényemitáló felület nem kelhet versenyre a laser által visszaadott színmélységgel.

Amíg a mai cuccok a fehér fényt szûrik meg és állítják elõ belõle a kellõ színt, addig a lézer eleve megfelelõ hullámhosszú elektromágneses hullámokat állít elõ ami tökéletes színeket eredményez.

A visszatartással egyet értek, de, kérdés meddig várnak a nagy gyártók, valószínû ha valaki kidobja az OLED sorozatot, akkor jönnek egymás után...
Persze mindenki többszörözni szeretné a bevételt, de nem várhatnak a végtelenségig valaki csak megunja és akkor elkezdõdik a lavina.

Ilyenkor érdekes elolvasni a pár évvel ezelõtti cikkeket, és jót nevetni hogy már akkor várták a most sem kiadott tehnikát 😄 Remélem 2009 be jönnek sorjában, valószínû magas áran. Emlékszem mikor kezdett terjedni az lcd 15" került annyiba mint most a 24" 😄

Az oled teknológia épp hogy olcsóbb. Ezen dolgoztak évekig annó.

Úgy le tudják már gyártani, hogy alig kerül ez nekik valamibe.
A leg drágább eleme az egésznek a vezérlõ áramkör.

Gyakorlatilag az történik,hogy egy szubsztrát felületre, lapra egy tintasugaras elvû-szerû nyomtatóvel felnyomtatják a rétegeket és az organikus fénykibocsátó pixeleket. Ennyi gyakorlatilag az egész.
Olyan mintha kinyomtatnál otthon magadnak egy szép képet.

Az meg baromság,hogy azzal takaróznak hogy nagy a meghibásodási arány a gyártás során. A teknológia egyszerûbb, és évekkel ez elõtt is bevallották hogy kisebb selejtaránnyal tudnak gyártani sokkal olcsóbban.
Csak akkor még azt hitték hogy 2007 ben már tömegtermék lesz, és még nem jöttek be a képbe a marketingesek és üzleti spekulánsok. Ahogy ezek bejöttek a képbe, egybõl kitolódott a megjelenés, és hirtelen óriásira megnõtt a selejtarány és kvótát álítottak a képernyõ méretnek. Leszabályozták a piacot.

Semmi baja az oled dolognak, csak éppen vissza akarják termelni hatalmas profittal a tft gyártósorok értékét, és mielõtt megindulna az új teknológia lavina, észlelni fogunk olyan jelentéseket,hogy olcsón ez meg az a cég hozzájutott új gyártósorokhoz. De már nem lesz jelentõsége neki, mert pont utánna jön majd be az új dolog a tömeggyártásba, addig csak csöpögtetnek, demózgatnak évekig, hogy kiéheztessenek minket az új panelekre.

Semmi baj nincs az új teknológiákkal, csak éppen szándékosan visszatartják.

Az olednél "nem lehet nagy képernyõt gyártani" baj van.
A SED paneleknél ami mégjobb szerintem, meg a két cég között áll "összeférhetetlenség" baj van, és még ezért nem gyártanak.
Aztán ott van a hatalmas színtartományú, a legjobb a lézer tv, ami már most tökéletes, de ott is még lehet évekig folynak majd az áll "fejlesztések".

Mi a "kár"? 😉

"Japán források szerint az OLED-kijelzõt elsõként piacra dobó Sony jövõre már Európát is bevenné nagyobb méretû változataival."

A panel élettartam növelését sikeresen véghez viszik, akkor nyerõ technológia lehet, ráadásul olcsó lehet a késõbbiekben a gyártás is, mivel pl. nincs szükség külön háttérvilágításra, mint az LCD esetében.

Szöveg... Talán jelenleg az, csak épp korábban már elárulták, hogy az OLED gyártása éppenhogy egyszerûbb és olcsóbb lehet, mint az LCD-é. (Nem kell speciális "vájatokat" létrehozni az folyadékkristálynak, hanem csak simán fel kell vinni egymás után a rétegeket. Még az eddig különálló meghajtóelektronika is a panelra kerülhet, így egy gyártási folyamatban megvan az egész.)

Hogy egyelõre drágább, az amiatt van, hogy a nem tökéletes technológia és/vagy vegyületek miatt nagy a selejtarány (túl sok a hibás pixel - egy nagyobb panel esetén arányosan több).

Amúgy most már nem is az OLED pixeleken dolgoznak, az már meg van oldva (kaphatók is a kereskedelemben kisebb, nem aktív mátrixos OLED panelek), hanem az aktív mátrixos vezérlést (szubpixel szinten) megvalósító áramköri elemek organikus vegyületekbõl felépítésén, azaz az organikus TFT rétegen. (LCD-nél ez nem-organikus, ami elektromosan és technológiailag nem kompatibilis az OLED-del.)

Ha mindezeket megoldják, egycsapásra olcsóvá válik a dolog, az ólcsó gyártás által.

Kicsit el vagytok tévedve... persze van igazság abban, hogy még az LCD korszak is csak most kezdõdött, de az OLED technológia legnagyobb baja, hogy brutálisan drága a gyártási költsége, fõleg a nagyobb kijelzõk esetében és a technika is tökéletesítésre szorul

Azért kezdenek panaszkodni, hogy a kényszerû árcsökkentések miatt egyre kisebb üzlet az LCD. Szóval jönni fog az az OLED hamarosan, csak jó drágán. Miközben az LCD is piacon lesz még egy ideig, olcsóbban. Ezt úgy hívják, piacszegmentálás. (Tehát amikor egy olcsóbb, de kevésbé jó termékkel motiválják az embert a jobb, de jóval drágább megvételére - ami nekik nem kerül annyival többe.)

Vetítenek itt a srácok, amíg fut az LCD szerekre, addig csak lassan fogják adagolni az OLED-et. Profitmaximalizálás, nem a technológiával van itt gond szerintem 😊 A Samsung már bemutatta a 31"-es OLED változatát is anno, csak persze még nem dogják piacra, mikor a saját lcd részlegüknek lenne a konkurenciája.

Én addig lopok az amcsi hadseregtõl egy holografikus kijelzõt.

én sem cserélem le crt-m míg mûködik.. és amíg tudok újat beszerezni 😄 mert legközelebb max oled-es lesz

Én inkább kivárom a lézerTV-t. 😉

En nem cserelem le az LCD-met amig mukodik. Ha megis szukseg lenne ra akkor LCD-re vagy az OLED utodaira.

Van egy olyan érzésem, ha ez megjelenik nálunk, meglesz párom ötlete, mit kérjen karácsonyra :-D

Hm, kár. Azt hittem már jövõre jönnek rendes méretûek olcsón. Meg jól jönne egy oledes billentyûzet is 😊