teddybear#83
A kazánszerelői munkát speciel az '56-os szerepvállalásáért kellett végeznie, ez ma már köztudott. Az, hogy Csurkával járt egy évfolyamba, nem az ő hibája. Nem lehet összehasonlítani ezt a két embert.
Érdekes egyébként, hogy előhúztad érvként a zsidó kártyát. Mintha az valamit is érne.
Ami pedig a könyvét illeti, a munkájai alapján bevallom, eléggé hitelesnek tűnik a szememben. Igaz, hogy nincs vízmérnöki diplomája, de alaposan utána szokott nézni a dolgoknak, alaposabban mint sok szakértő.
Ami pedig a vízügyi rendezési tervet illeti, az első változatát 1937-ben hozták össze. Az első elemeket el is kezdték megépíteni, majd a háború félbeszakította a munkát. Az ötvenes években leporolták, majd nagy szocialista vívmányként megépítették a Tiszalöki Vizlépcsőt, meg a Keleti Főcsatornát. A következő lépés a Kiskörei Víztározó, mai nevén a a Tisza-tó megépítése volt. A harmadik lett volna Bős-Nagymaros, azután jött volna a Dél-tiszai, illetve a Körösök menti vízi létesítmények. A Dunán még Baja körzetében is terveztek még egy vízlépcsőt, illetve szó volt a déli határ közelében egy Duna-Tisza csatornáról is.
A terv sok szempontot próbált kielégíteni. A hajózási szempontok is elsőrendűek voltak, de figyelembe vették az öntözési lehetőségeket éppúgy mint az energia-termelésit is, illetve az árvíz-védelmet.
Ami a hajózást illeti, a nagymarosi duzzasztógát meg nem építése miatt a Visegrádi-szorosban a kis vízálláskor nem tudna keresztülmenni egy Európa-szabványos uszállyal sem, mert túl sekély a víz.