#66
Csak egy rövid összefoglalás, hogy még keresned se kelljen! Osztod itt az észt, de semmi tudásod sincs a témában. Aki meg hülye, az el is hiszi.
"A nagymarosi vízlépcső: amely 115 km-rel az üzemvízcsatorna visszaágazása alatt, tulajdonképpen a csúcsrajáratás árhullámainak felfogására, visszatartására épült volna. Az itt tervezett vízerőmű teljesítménye meglehetősen kicsiny, mindössze 171 MW lett volna. Az építkezést azonban nem előzte meg részletes környezeti tanulmány, így a várható környezeti károkra csak jóval később derült fény; az ezeket ismertető elemzések pedig - politikai okokból - csupán a nyolcvanas évek vége felé kaptak nyilvánosságot. Akadtak gazdasági ellenvélemények is, pl. a megtermelt villamos energia Magyarország szükségletének kevesebb mint 5%-át fedezné. A pénzügyi gondokkal küszködő magyar építők 1986-tól osztrák cégektől kértek és kaptak segítséget. Az osztrák beruházás fejében Magyarország 2015-ig áramszállítással fizetett volna, vagyis az eleve kis energiamennyiségnek csak 35%-át tarthattuk volna meg.
Közben azonban egyre több környezeti probléma is napirendre került:
A Dunakiliti-tározótóban szennyezett víz halmozódik fel, ami a Csallóköz és a Szigetköz kavicsrétegeiben lévő, 6 milliárd m3-re becsült ivóvíztartalékot veszélyezteti,
a talajvíz-utánpótlás erős csökkenése súlyosan károsítja a növénytermesztést,
az üzemvízcsatornába irányított dunai vízmennyiség miatt a természetes vízhozam (kb. 2000 m3/s) helyett mindössze 50-200 m3/s) jut az Öreg-Dunába, ami veszélybe sodorja a szigetközi ártéri erdőségek egyedülálló élővilágát,
az üzemvízcsatorna és Nagymaros között a várható iszapfelhalmozódás a parti szűrésű kutak vizét is szennyezheti,
a csúcsrajáratás árhulláma megváltoztathatja, visszaduzzaszthatja a Dunába ömlő mellékfolyók természetes vízszállítását,
a nagymarosi gát 9 méter magas betonépítménye tönkreteszi hazánk egyik legszebb táját, a Dunakanyart. Az építők ugyan parkosított kultúrkörnyezetet ígértek, ám ez valójában egyhangú, mesterséges partszakaszokat jelent.
Az erősödő tiltakozás hatására a magyar parlament 1989-ben a munkálatok leállítása mellett szavazott. Magyarország tehát leállította a munkálatokat, Csehszlovákia, illetve később Szlovákia - ahol az építkezés már jóval előrehaladottabb volt -, tovább folytatta azt. Miután Magyarország 1992 májusában az 1977. évi szerződést megszűntnek nyilvánította, Csehszlovákia 1992 októberében egy, még szlovák területen emelt gát segítségével egyoldalúan elterelte a Dunát, és vizét a már elkészült üzemcsatornába vezette - aminek következtében a vízutánpótlás nélkül maradt szigetközi területek egyre jobban kiszáradtak." http://www.bebte.hu/geologiai_turak/bos.htm
#66