uberalles#43
változtatható bitráta esetében a tömörítő okosan felbontja az anyagot , átlagos hangmagasság szerint , hosszabb-rövidebb szakaszokra, majd az átlagos hangmagasság és a szakaszon belüli hangmagasságváltozás szerint alkalmazza és változtatja a bitrátát szakaszonként így az mélyebb hangszakaszokon nagyobb , míg a magasabb szakaszokon kisebb bitrátát fog alkalmazni, aszerint, hogy az végeredmény átlagos bitrátája a felhasználó által megadott bitráta legyen.
hasonlóan működik az divx/xvid stb. a video tömörítéseknél is . kulcskockánként -amely rendszerint alapesetben minden 25ödik képkocka (tehát másodpercenként)- megvizsgálja az adott képkockán található kontraszt-különbségeket és aszerint alkalmazza a bitrátát addig a kulcskockáig ameddig az átlagos kontraszarány-különbség tart, magyarul: ha egy világos kék ég háttérben (vagy felül) alatta (előtte) egy sötétebb mező van akkor a szem számára viszonylag nagy tömörítési arány mellett is láthatóak maradnak a részletek, viszont egy sötét szobában , ahol minden részlet egyébként is sötét és nincsenek nagy kontraszt különbségek kisebb bitrátát fog alkalmazni, hogy az amúgy is nehezen látható részletek láthatóak maradjanak a lehetőségekhez mérten.
sokan azt hiszik ha egy DVDből készítenek DivX rippet akkor az olyan hűde jó megoldás, holott rohadtul nem az, ( hogy egy picit offoljak is) mivel a DVD-re TÖMÖRÍTETT (és ez a lényeg) anyag már eleve tömörítve van, méghozzá egy elég ósdi , konstans bitrátát (és csak konstans bitrátát ismerő) alkalmazva MPEG-2 tömörítővel (mivel ez maga a DVD szabványa) .. az eredeti gyári tömörítetlen képkockákből készült DivX (Xvid) összehasonlíthatatlanul jobb minőségű egy DVD rippel, de még a DVD-vel is felveszi a versenyt minőségben, pedig egy CD-n figyel.