kvp#28
Megneztem, hogy mi az ujdonsag az uj mikroarchitekturaban. A jo hir, hogy meg mindig a pentium pro alapjaira epul, tehat hivhatnank core3-nak is. Tovabbra is egy komplex es ket szimpla matematikai egyseg van, de kapott egy adattarolo es ket cimszamito egyseget is. (a 486-osokban csak 1 volt, azota meg annyi sem) Ez igy osszesen 6 utasitas vegrehajtasat teszi lehetove egy orajel alatt. (elmeleti maximumkent) A core sorozatban ez 4 volt, tehat mar nyertunk +50%-ot. A regiszter file-okat kulon valasztottak, tehat a hyperthreading mar nem olyan rossz mint amilyen volt, bar csak akkor gyorsit ha mindket szal foleg a memoriara var, ebben az esetben viszont jol johet. A prefetch queue meg mindig akkora mint a 486-osokban volt, de a P4-esekkel szemben nem mindossze 1 komplex hanem 1 komplex es 3 egyszeru dekoder van, ez 1-el tobb mint az amd-nel. A mikro es makro muveletek osszevonasa jo otlet, ezt az eredeti pentium csaladnal talaltak ki es a varakozasi sor merete is elonyosen valtozott. A nagy gyorsulast viszont az integralt memoriavezerlo es a szabvanyos front side bus fogja jelenteni. Az elobbi 3 csatornas 64 bites (a gf8800-as 6), mig az utobbi 4 csatornas 16 bites (viszont 4-szer gyorsabb). Ez egy az egyben az amd megoldasa, mint ahogy az x86-64 architektura is. Az intel elonye az, hogy kisebb csikszelessegen es sokkal nagyobb lapmerettel dolgozik, ezert tobb vegrehajtoegyseg es tobb cache fer el egy prociban.
ps: Alapvetoen jo latni, hogy meg mindig a pentium pro vonalat fejlesztgetik. Ha ez nem valtozik, akkor a kovetkezo mikroarchitekturaban mar 8 matematikai egyseg lesz es meg tobb dekoder, esetleg meg tobb memoriavezerlo. Mar csak az a gond, hogy mostantol mar nem 2, hanem 3 egyforma memoriamodul kell majd egy alaplapba.