Online szerepjátékok rabjai
-
#117
hmmm. pedig tényleg próbáltam kedves lenni, legalábbis nem személyeskedéssel nyaköntve bicskanyitogató stílusban leugatni, még ha nagy is volt a kísértés. úgy látszik feleslegesen próbálkoztam, monitoron keresztül is érezni a fröcsögő nyálat.
"igazából találkoztál már a haverjaiddal akikkel playereket gyilkolsz?"
biztos sokkolló kicsiny buta elméd számára, de a nagy és gyűlölt "MMO függők" általában a való életben meglévő haverokkal játszanak együtt - többek között én is.
"Gondoltam csinálok egy topicot hogy a lelki függők jobb irányba forduljanak. Erre meg leolt pár MMO függő."
kijavítom: "gondoltam csinálok egy topicot, hogy pár emberrel leugathassak bárkit aki esetleg máshogy gondolkodik és mást csinál a szabadidejében, mint én. a mocskoknak meg van pofája visszaszólni."
"Na menjetek éljétek a kis világotokat a szép kis wowocskában. Amíg tehetitek. Igazi életben nem lesz könnyű ilyen felfogással értelmes embereket találni. Én megmondom őszintén nem nagyon találok. Felnőttekkel értem meg magam mivel olyan agyi szinten van néhány osztálytársam hogy a wowon mega bulizáson kívül semmi témája nincs. Menjetek fejldőjetek mert még lemaradtok valamiről."
fröccs, fröccs, sokkal okosabb vagyok nálatok, fröccs, fröccs. majd ezután ugyanez tovább fejtetegve, miközben a kicsi kocsis gabika kitér arra is h aki wowozik annak sosem lesz munkája és mindenki biztos anyuci pénzén él, hozzá még pár sor értelmezhetetlen maszlag.
"ENGEM OSZT MIKOR NEM IS ISMER"
az embereknek rossz szokása visszaszólni, ha csípőből fikázod őket. szörnyű dolog a valóság, ugye? én hozzászoknék a helyedben. ahhoz is, hogy interneten senki nem ismer senkit - és nem is kell hogy ismerjen, baromi jó jellemrajzot lehet alkotni pár primitív hozzászólás alapján.