kvp#52
"Viszont, NEM elegendő csak elektronokat használni, két okból. Egyfelől a szükséges energiamennyiségű elektron a folyamatot megzavaró tértöltést hordoz, msáfelől nem az elektronhőmérsékletet kell növelni. Viszont felgyorsított protonokkal nem egyszerű 10-a-mínusz-tizediken sec időtartamú impulzust csinálni. Nem tudok róla, hogy valakinek sikerült volna."
A Bussard fele fuzios reaktorban sikerult. Elektronnyalabokat hasznaltak a hidrogen ion-ok (azaz a protonok) felgyositasara. (a magnesek gyorsitottak az elektronnyalabot, az elektronnyalab pedig a protonnyalabot) A rendszerbol kinyert energia jo resze ho es feny, mindketto atalakithato elektromos energiava. A megoldas egyetlen hatranya, hogy megfelelo szabalyzas nelkul a reaktor leolvasztja magat. A regi Farnshworth-Hirsh fele rendszernek az volt a baja, hogy a stabilizalo racs nyelte el a gyorsito energiat. Ezt csereltek ki toroid magnesekre, mint ahogy az elso Farnshworth fele rendszerben is csak gyorsito magnesek voltak, viszont ott meg linearis valtozatban, tehat egy lepcsos rendszer volt. (katodsugarcsoveket hasznaltak) A Bussard fele rendszer addig cirkulaltatja a plazmat, amig eleg energiaja nem lesz a fuzihoz. Hasonlo magneses rendszert terveztek az ionhajtomuvekhez is, mivel az elektrodinamikus iongyorsitas ott is nagymertekben noveli a rendszer hatekonysagat az elektrosztatikus megoldashoz kepest.
ps: Mivel a rendszer alapelve eleg egyszeru, ezert akar hazilag is elkeszitheto, ha kihagyjuk a stabilizalo rendszert es a sugarvedelmet. (igy biztosan le fog olvadni a reaktor, de a kiserlet megismetelheto es a keletkezett sugarzas is merheto)