Egyszer (már vagy 5 éve történt az eset) délután ballagok az akkori melóhelyre, amikor rám kiabál a járdáról egy számomra tök ismeretlen ipse.
Kérdem: ismerjük egymást?
Erre ő: ne szívass már Pista! Együtt güriztünk tavaly a Konzervgyárban!
Felvilágosítottam a döbbent hapsit, hogy bár mindig is Pityu szerettem volna lenni, sajna nem annak kereszteltek, ami meg a Konzervgyárat illeti, azt sem tudom, hol a bejárata Láttam a srácon, hogy nem hisz nekem, és számára én továbbra is Pista maradtam
Ezt a sztorit most kivételesen helyettem, az élet írta. Vicces nem? Jó, igaz, nagyobb durranás lett volna, ha ez nem itt O.házán, hanem a Balcsinál történik, de ez van...illetve csak volt.