Nem megijedni, örömömben sírok csupán
Emlékeztetsz egy réges-régi kedves ismerősömre, akit Diókának is becéztek valaha..
...s mivel én mindig is hittem a karmában és a reinkarnációban, számomra te most az ő manifesztációja vagy
Büszkeség dagasztja a mellem, afféle, amit csak egy mester érezhet a tanítványa irányában....mert ez most már szinte az a pillanat...amikor...
...már már a tanítvány túllép a mesterén...