11891949761344119704.png
  • Wescone
    #4096
    Korábban volt szó számtalanszor a különböző helyekről, hanghordozókról beszerzett zenék azonos hangerőre állításának mikéntjéről, műveleteiről.
    Megemlítek egy eljárást mely bár szintén nem tökéletes, közelebb vihet az "igazsághoz".
    Adott két zenei fájl, lehetne őket a végleteknek is nevezni, az egyik egy 80-as években kiadott AAD CD-ről származik, a másik egy nemrégiben megjelent DDD kiadás része:





    Láthatjuk, hogy a "peak level" mindkét fájl esetében szinte azonos értéket mutat, mégis nagyságrendekkel hangosabb a második az elsőnél. Igen, "testesebb" képet mutat a második példa, de ezen kívül van egy mérőnk amely pontosabb információval szolgál a hang mennyiségét, mértékét illetően, ez pedig a PPM (Peak Programme Meters) a VU meter alatt látható (kék - piros kijelző).
    Bizonyára láttatok már olyan analóg VU métert amely egy kiegészítővel rendelkezett (LED) és ha a tű nem is érte el a 0 dB-t a LED mégis felvillant, jelezve, hogy túl magas a jel szintje - az volt akkoriban a PPM megfelelője, amely sokkal inkább rámutat a hang dinamikájára mint a VU meter, amely csupán a jel csúcsértékéről ad információt.
    Egy mondatban összefoglalva, amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy a zenéink többé-kevésbé azonos hangerőn szólaljanak meg, a PPM-nek kell nagyobb figyelmet szentelnünk.